Miért vannak annyian, akik nem olvassák ki a kötelező irodalmat?

Leginkább azért, mert UNALMASak és KÖTELEZŐek. Általánosban még nagy szenvedéssel elolvastam őket (nem, a szenvedés nem attól volt, h nem tudok olvasni, hanem attól, hogy borzasztóan untam őket). Gimiben pedig elvből nem olvastam őket. Helyette volt 3-4 féle rövidített változatom + a tankönyv. Ezeket elolvastam, tehát a sztorit tudtam. Végig 5ös voltam irodalomból szuper érettségivel. Tehát szerintem a kötelezők körülbelül ennyire fontosak.

Másrészt egy Egri csillagokat feladnak egy ötödikes gyereknek, aki az egészből annyit fog fel, hogy van két kisgyerek, felnőnek, meg van egy kis csatajelenet. A regény történelmi hátterét még nem ismerik, így igazán nem is tudják, hogy miről van szó.

Mondjuk azt elég szomorúnak tartom, hogy egyesek esélyt sem adnak egy könyvnek (nyilván nem A kőszívű ember fiaira gondolok), mert vannak nagyon jó alkotások a kötelezők között.

Én magyartanárnak készülök, de sok olyan könyv van, amit biztosan nem fogok olvastatni. Szerintem sokszor a rossz választásnál buknak el a tanárok a kötelezővel. Én kompromisszumos megoldásra fogok törekedni, szeretnék majd olyanokat is bevenni, amiket a diákok szeretnek (mondjuk akár ez a Twilight is). Jó ötlet, és remek kedvcsináló lennének az olvasáshoz szerintem a filmes adaptációk is. Ehhez azonban kevés az óraszám, csak más tantárgyakkal együttműködésben lehetne megoldani.

Mert anno megutáltatták vele az olvasást. Mert mi megy alsó tagozatban? Első osztály félévkor már minden betűt "ismernek", év végére már elvileg folyamatosan olvasnak, csak hát gyakorlatban nem lehet ennyire rohanni az olvasással. Így aztán sokan nem tanulnak meg megfelelően olvasni, olyannyira, hogy mindig is problémájuk lesz ezzel.

A másik dolog, hogy ettől függetlenül is megutáltatják az olvasást. Mert pl. olyanokat olvastatnak állandóan, amik messze kívül állnak egy átlagos gyermek érdeklődési körén. Másodikban-harmadikban már kőkemény történelmi olvasmányokat olvastatnak, még véletlenül sem olyasmit, ami érdekelné őket. Erre jönnek felső tagozatban (amikor már sikeresen megutáltatták velük az olvasást!) a "jól bevált" kötelező olvasmányok, amik azért még mindig nem passzolnak egy átlag 10-14 éves lekivilágához, ráadásul magukkal a hosszukkal is elriasztják a tanulókat. Innentől meg már veszett fejsze nyele.

Ráadásul középiskolában nem ritka, hogy na most jövő hétre olvasd el ezt a 400 oldalas tömény unalmat, úgy, hogy mondjuk azon a héten csak két TZ-t írnak, mondjuk azokból a tárgyakból, amik a továbbtanulás szempontjából a fél osztályt érintik, meg mellette még az elvárt nyelvvizsgára is készülni kell, mert a minden nap 7-8 óra mellett még nyelviskolába is kell járni.. hadd ne folytassam. És ha emellett a magyartanár úgyis csak azt várja vissza, amit ő maga a műről elmond...

Kb ennyi a lényeg. Máshogy kellene olvasni tanítani a gyermekeket. Alsó tagozatban egyrészt szánjanak időt az olvasás tanítására, másrészt nyugodtan olvassanak negyedik végéig meséket, nem muszáj hogy ismerjék még XVI. Lajos történetét... Aztán felső tagozatban is jobb lenne, ha a kötelező irodalom egyrészt nem kapásból 3-400 oldal lenne (akkor már inkább legyen két kötelező, de az csak 50-100 oldalas), illetve ha olyan téma lenne, ami nem csak a társaság ötödének mozgatja meg a fantáziáját.

Én 18 éves vagyok, durván olyan 300 könyvet olvashattam eddig, bár köztük csak olyan 20 lehet irodalmi.

Én sem olvastam kötelezőket szívesen, pont azért, mert nem élveztem őket. Egyedül a Légy jó mindhalálig és a Szent Péter esernyője tetszett. 9.-ben egyet sem olvastam el, 10.-ben nem tudom miért, de bevállaltam a Candide-ot. Emlékszem, előző délután olvastam el, másnap a tanár röpdogát íratott belőle, 14 pontos volt összesen, 7 pontot értem el, egyest kaptam. Az egyik feladat a szereplők felsorolása volt, de én mindenki nevében elírtam 1-1 betűt, ezért nem fogadta el. Na, nálam ez betett, ez az alkalom volt az utolsó, hogy kötelező olvasmányt vettem a kezembe. Úgy voltam vele, hogy annyi jó könyv van a világon, minek olvassak én unalmas könyveket azért, hogy egyest kapjak?

Egyébként ötödikben én sem bírtam elolvasni az Egri csillagokat. Pedig más könyveket már akkor is olvastam. 13 évesen 2 nap alatt elolvastam a Da Vinci-kódot, emlékszem milyen szörnyűségeket álmodtam utána. :D Aztán sorban megvetettem Dan Brown többi könyvét is, igazából én ekkor imádtam meg az olvasást. 16 éves koromig csak regényeket olvastam, mint az 1984, az Állatfarm, a Légszomj, a Micimackó, a Harry Potter, a Mesterségem a halál, A legyek ura, a Virágot Algernonnak, Száll a kakukk fészkére, A végtelen történet stb., meg egy csomó gyerekkönyvet. Aztán fokozatosan áttértem a szakkönyvekre, ma már csak ritkán olvasok regényt. De ha a kötelezőkön múlik, én biztos, hogy nem szeretem meg az olvasást, ugyanis szerintem is rosszul vannak megválasztva a kötelezők, ahelyett, hogy megszerettetné az olvasást, megutáltatja azt. Nyugodtan lehetne Harry Pottert, vagy Louis Sachar-féle könyveket olvastatni, esetleg Tintaszívet és egyéb más gyermekkönyveket. Nekem is sok osztálytársam azért nem olvasott, mert a kötelezők miatt azt hitték, az összes könyv rossz. Egyszerűen nem ismerték azt az érzést, hogy milyen egy jó könyvet olvasni, fogalmuk sem volt, milyen érzés, amikor egy könyvet nem lehet lerakni.

Tehát igen, kedves tanárok, merjetek változatni! Bradley, az osztály réme!-t minden kisgyermek kezébe! :)

Kedves Kérdező! A 'szuper magyar érettségis' vagyok. Azzal nem értek egyet, h a 3-4 rövidítés ugyanolyan hosszú lenne, mint a könyv, mert az összességében max. 30 oldal, míg egy nagyobb lélegzetvételű regény ennél jóval hosszabb. Vagy ha nem is hosszabb, de vegyünk pl. egy Kurázsi mamát. A rövidítésből is megtudod a történet lényegét (ugyanúgy, mint az eredeti regényből), és nem azon szenvedsz, hogy vándorolnak, és tulajdonképpen semmi értelme nincs az egésznek.

Hogy félreértés ne essék, nem az olvasással van problémám, sőt, régebben rengeteget olvastam, igaz, nem minden esetben szépirodalmat. Most is tenném, ha lenne rá időm :)