Nem igazán értem ezt a valószínűség számításos témát vki eltudná magyarázni ezekkel a következő feladatokal? (lent)

Az elsőbe az eredmény : 12 féle képpen...elkezded felirogatni hogy A.melett B. ül melette C. melette D.

Utána megforditod hogy A.melett b.melette d. melette c,

Utána A-C-B-D, A-C-D-B utána A-D-B-C A-D-C-B

B-A-C-D,B-A-D-C, B-C-A-D,B-C-D-A ,B-C-A-D

C-A-B-D,C-A-D-B,C-B-A-D,C-B-D-A,C-D-A-B,C-D-B-A

D-A-B-C,D-A-C-B,D-B-A-C,D-B-C-A,D-A-C-B,D-A-B-C ez 24 eset ebből kivonod hogy B és C hányszor volt egymás melett..bocsi magyarázni nem nagyon tudok...

Ez nem valószínűségszámítás, hanem csak kombinatorika.

Mindig meg kell próbálni megtalálni a feladat szerinti elrendezés szisztematikus és fokozatos felírását, hogy számításba tudd venni a különböző lehetőségeket.

1) Itt pl. azáltal, hogy Bea és Cili nem ülnek egymás mellé, vagy a két szélén ülne, vagy az 1. és a 3. illetve a 2. és 4. széken. Mindhárom esetben Bea és Cili egymáshoz képesti ülésrendje 2 féle lehet, amelytől teljesen függetlenül Anna és Dóra egymáshoz képesti ülésrendje is 2 féle lehet. A 2-2 választási lehetőség, mivel egyszerre vezetnek egy végleges ülésrendhez, ilyenkor összeszorzódik, azaz 2*2=4.

Ez mindhárom esetben így van, vagyis 3*4=12 féle módon ülhetnek le így.

2) 3-mal akkor osztható egy szám, ha a számjegyek összege osztható 3-mal. A megadott számok közül eszerint választhatjuk az alábbi számhármasokat:

0,1,5

0,5,7

1,3,5

3,5,7

Az első esetben 0 nem állhat az első helyen, emiatt 2*2*1=4 ilyen számunk van, növekvő sorrendben: 507, 570, 705, 750. (A képletben a szozótényezők az egyes helyiértékekre kerülő számok darabszámát, vagyis a választási lehetőségek számát mutatják. Mivel a választások SZÁMA itt is független egymástól, ezért ezeket össze kell szorozni, ahogy az 1. feladatban is.)

A másik három esetben bármelyik számjegy állhat bárhol, azaz 3*2*1=6 számot kapunk, összesen tehát 18 számot.

A végösszeg ily módon 22-re adódik. Ennyi 3-mal osztható számot lehet felírni.