Ti érzetétek már úgy, hogy egy semmit nem érő képzésre jártok, ezért kedvetek sincs tanulni? Középiskolás koromban mindent megtanultam rendesen, de most csak FSZ-re járok, és úgy érzem, csak felesleges időpocséklás, és ciki hogy csak erre járok.

Ti néha nem féltek, hogy tele lesztek félbehagyott szakokkal? Nem érzitek néha úgy, hogy be kellene fejezni, amin vagytok, és majd lesz, ami lesz?

Én így vagyok vele.

Csak legyen elvégezve.

A családban van rossz körülmények ÉS egyéni hülyeség miatt nem befejezett középsuli, hülyeség miatt nem befejezett főiskola stb.

Ja, aztán a következőt is abba kell hagyni meg az azt követőt is... Persze.

Majd elvégzek valamit levelezőin, ha lesz pénzem, ennyi. Ha nem, akkor nem tudom mi lesz, tengődni fogok...

Bízom benne, hogy az életben lesz esélyem normális szakra vagy szakmára, és a mostani is jól jöhet mellé.

Jobb, mint érettségi és egy félbehagyott környezetmérnöki szak.

Valahol mindkettőtöknek igaza van, de ha az ember nem érez magában kellő motivációt akkor igen is abba kell hagyni. De csak ha megvan a terve, és tudja 100%ig hogy mit akar magával kezdeni. Én abbahagytam egy szakot, mert rájöttem abszolút nem nekem való, és félév után éreztem hogy nem tudom magam elképzelni, hogy életem végéig ezt a foglalkozást űzöm. Nem volt kedvem tanulni, irtóztam a számoktól is (gazdasági szakról van szó). Aztán leléptem félév után, szakot váltottam, és éreztem h na ez a nekem való. Azóta eltelt 5 év, és már egy mesterképzésen is túl vagyok, szeretnék PhD-t csinálni ezen a tudományterületen. Szóval nem feltétlen igaz, hogyha egyszer valaki valamit félbehagy, akkor utána mindent félbehagy.

Ez olyan kb. mint a párkapcsolat, összejössz valakivel, azt hiszed ő az igazi, majd rájössz hogy mégsem :)) És jobb lelépni, és keresni másik társat, megadni az esélyt a boldogságra, mintsem nyűglődni valaki mellett. Buta példa de hasonló szitu ;)

Viszont valóban ellehet lustulni egy félbehagyás után, mert az illető hiheti azt hogy mennyire egyszerű mindenhonnan megfutamodni. Ezért kell csak akkor lelépni hogyha tuti hogy nem az életed szakja az amire jársz, és megvan a terved, ami viszont tuti hogy az álomszak. Nem mindenki érik meg rá 18-20 évesen hogy eltudja dönteni mivel akar foglalkozni, tévedni bárki tévedhet.