Az egyetemeken a fizika szakok és más TTK-s szakok miért csak 3 évesek? Nem 5 évesek az egyetemek?

Már elég régóta nem hagyományos egyetemi és főiskolai képzés van, hanem kétciklusú, ún. bolognai rendszerű képzés. Ebben az első lépcsőfok az alapképzés, ez 6-8 félévig tart. A legtöbb szak alapképzése 6 féléves, van néhány, ahol kötelező egy félévnyi szakmai gyakorlat (jellemzően a mérnöki és közgazdász szakokon), ezek 7 félévesek, egyes egészségügyi szakok pedig 8 félévesek. Pár képzésben pedig megmaradt a régi típusú, osztatlan képzési forma, az orvosok, állatorvosok, jogászok, gyógyszerészek még így tanulnak (meg lehet, hogy mások is, de erről nem tudok).

Szóval a régi, egyetemi fizika szak ma már nem létezik, van helyette fizika BSc, ami 6 féléves, azaz 3 éves. Ezt elvégezve a hallgató kap egy oklevelet, ami nagyon jól jön, ha billeg az asztal lába és ki kell támasztani. Másra nem használható. Ennek az oklevélnek a birtokában jelentkezhet mesterképzésre, ez újabb 4 félév, vagyis 2 év. Ennek végén lesz neki mesterfokozatú diplomája, ami a régi egyeteminek felel meg és ennek már értelme is van. Vagyis a teljes, használható diplomát adó egyetemi fizika szak most is 5 éves, csak két részletben kell letudni.

Az alapképzés megszerzése után is kapsz diplomát. Ez fizika BSc diploma lesz, az oklevélben szereplő pontos szakképesítést nem tudom. Fel fogják viszont tüntetni benne a szakirányt is.

Ha akarod, itt be is fejezheted a felsőoktatási tanulmányaidat, nem kötelező tovább folytatnod őket. Mehetsz a munkaerőpiacra ezzel a BSc-s diplomáddal. Csak ne lepődj meg, ha fizikusként sehol sem fognak alkalmazni.

A mesterdiploma már jobb, azzal talán kapsz munkát, ha jók a kapcsolataid. Úgy képzeld el, mintha most mindenki főiskolán kezdene, megszerezné a 3 éves főiskolai diplomát, aztán utána a 2 éves kiegészítő egyetemit. A 3 év alatt megszerzett "főiskolai" diplomával is meg lehet próbálni munkát keresni, de kisebb eséllyel, mint az összesen 5 éves "egyetemi" diplomával.