Ifjúságsegítők! Milyen tapasztalataitok vannak?

Én tavaly végeztem Bp-en az Eltén.

1 év alatt semmiféle munkát nem találtam...

2 évet elpazaroltam az életemből. Nincs az eféle végzettségre kereslet.

A szak Pesten nem volt különösen izgalmas ellenben az elvégzése volt olyan nehéz mint egy diplomás képzésé.

Nekem két ismerősöm végezte el ezt a képzést... Én szociális munkásnak tanulok, úgyhogy amikor beszélgettünk rájöttünk, hogy hasonló tantárgyaink vannak. Ők egy megyeszékhelyi tanítóképző főiskola karán tanultak.... én pont azon a véleményen vagyok, hogy messze nem lehet ez olyan nehéz, mint egy diplomás képzés, ott legalábbis biztos nem.... Suli például heti három alkalommal volt nekik, akkor is 9től 2ig (mi az első 2 évben bent voltunk heti 5 nap, abból általában 2 nap jött ki úgy, hogy reggel8tól akár este 8ig is, de hatig minium, egyébként meg olyan négyig...), a gyakorlat náluk annyi volt, hogy utolsó félévben volt nekik 100 óra... (náluk a harmadévben végig gyakorlat volt, suli csak első félévben heti két nap, következő félévben heti egy nap), szakdolgozat náluk 20 oldalnak kellett lennie, nálunk 40 oldal...Lehet az eltés ifi képzés nehezebb, de ezt a vidéki főiskolát az elmondottak alapján kifejezetten gagyinak találtam.... A másik, hogy ahogy beszélgettem ezekkel az ismerősökkel rájöttem, hogy a kurzusaik neve nagyon hasonlít a milyeinkhez, de amig nekünk vannak lényegi ismereteink (mert vagy érdekel, vagy vizsgára legalábbis megtanulod...) addig nekik semmi tárgyi tudásuk a saját szakterületükről.... Sajnálatos módon ilyeneket nem tudtak, hogy mi az a védelembe vétel, mikor emelnek ki egy gyereket, mi az a családgondozás, pártfogó felügyelet... Szerintem ezek nagyon alapvető dolgok lennének, szociális munkásoknak legalábbis alapvető. Nekem egyébként úgy mondták ismerőseim, hogy ugye ifjúságsegítő önállóan nem is nagyon végezhet munkát, de szociális munkás , szocpedes, gyógypedagógus stb irányítása mellett kvázi mint assszisztens igen...De akkor csak tudniuk kéne , hogy milyen feladatot látnak el ezek az intézmények, nem????

Ráadásul mindkét ismerősöm ötössel végzett... úgy, hogy szerintme nulla volt a tudásuk... A két ismerősöm közül, az egyiknek meggyőződése volt az, hogy ezzel majd el fog helyezkedni és munkát talál. Egy szociális intézményben vezetőként dolgozó közös ismerősünk mondta neki, hogy erre kb. 0 az esély, hogy ezzel a végzettséggel boldoguljon és, tanuljon tovább ezen a vonalon ha érdekli, mert hogy diplomásan is nehéz, de úgy legalább már nem lehetetlen...Na az illető nem talált munkát, itt ebben a megyeszékhelyi városban próbálkozott meg környező kisebb településeken. Aztán felköltözött Budapestre, ott se talált munkát... bár itt úgy volt felveszik egy gyermekotthonba felügyelőnek, de aztán találtak valaki mást helyette. Még annyit, hogy az ismerősöm, most bkv ellenőrként dolgozik, és örül, hogy van munkája (tehát itt se vették figyelembe, hogy felsőfokú végzettsége van és nem hogy valami jobb pozíciót kapott volna legalább a bkvnál...) sajnos ez van...A másik ismerősöm, talán kicsit okosabban csinálta, ő felismerte még a képzés alatt, hogy ezzel a végzettséggel nagyon semmire se fog menni, ezért meg se próbált munkát keresni. Ő februárban jelentkezett ugyenezen a megyeszékhelyi főiskolán tanítőképzőre, fel is vették, most fog kezdeni, állítólag a képzésből bizonyos krediteket beszámítanak, meg azt hiszem valamennyi plusz pontot is kapott ezért... Szerintem ő jobban fog járni, egy tanítóképző ifjsúságsegítővel kombinálva már elég jó lehet.

Én 2011-ben végeztem. Sok mindenben igazat kell adnom az előttem szólónak. Magán a képzésen meglehetős könnyedséggel képes végigsétálni az ember, de a záróvizsga meglehetősen húzós. Ahhoz képest, hogy egy sima felsőfokú szakképzés, sokkal vértizzasztóbb volt, mint egy államvizsga. (előtte már szereztem egy diplomát a KE-n, utána csináltam meg az ifjúságsegítőt) Rengeteg modul... Voltak egyszerűbb és voltak meglehetősen bonyolult feladatok is, olyanok is, amikről nem igazán hallottunk a képzés alatt. (bár pont nálunk volt egy nagyobb reform, szóval azóta már gondolom a képzésben is az új vizsgára való felkészülésre álltak rá) A vizsgabiztosunk piszok szigorú volt, többen sírva jöttek ki a teremből. Azt azért meg kell jegyezni, hogy ezek a sírósok mondhatni 100%-osan a nappalisok közül kerültek ki (én levelezőn végeztem, munka mellett). Az oktatóink rengeteget panaszkodtak rájuk, milyen linkek és nemtörődömök. Sajnos erre a szakra sokan csak alibiből jönnek. Addig sem kell dolgozni, a sulit meg nem veszik komolyan...

Ha valóban érdekel, akkor érdemes jelentkezni rá és elvégezni, mert sok érdekes igaz történetet és ismeretet lehet hallani/szerezni. De ez csak ugródeszkának jó. Ha tovább akarsz tanulni, akkor sok kreditet el lehet ismertetni belőle. Én például 2011-ben felvételiztem Pécsre szociológia MA-ra és elfogadtak innen is több mindent a másik szakomon végzett tárgyaim mellett is. Szóval ilyen szempontból hasznos volt.

Ha a záróvizsgán nem akarsz "égni", illik tanulni egész évben. Nagyon nehéz, pláne a jogi részeket elsajátítani az utolsó pillanatban.

Az oktatók többsége egyébként nagyon kedves és segítőkész. Bár nem tudom, azóta ők még ott vannak-e, vagy leépítették őket és a helyükre besuvasztottak megsavanyodott, begyöpösödött és tanítani nem tudó, de fokozattal rendelkező emberkéket..? (mert amúgy a Kaposvári Egyetem sajnos ezt csinálja - sok kiváló, de fokozat nélküli embert küldtek el, hogy a helyükre oktatni nem tudó dokikat és profokat nyomjanak be)

Sziasztok!

Én idén fejezem be ezt a szakot egy megyeszékhelyen.

Először írnék pár hasznosat, szépet és jót.

Nagyon sok külföldi lehetőség van, rengeteg képzés, ifjúsági csere, pályázati lehetőség. Az euban, és lassan remélhetőleg hazánkban is valós hangsúlyt fektetnek az ifjúságügyre, lásd Fiuatalok Lendületben Program (Youth In Action).

Hazánkban ezt a szakot eléggé úgy kezelik mint a szociális munkát, valójában viszont ennek egészen másnak kellene lennie. Véleményem szerint a fordítása se túl jó, angolul youthworker (ifjúsági munkás), vagyis ifjúsággal, fiatalokkal foglalkozó. Nem feltétlenül úgy kell kezelni mint "segítő" szakma. Nekem azt jelenti, hogy a fiatalokkal, mint a jövő erőforrásával való foglalkozás, melynek során egyengetjük, terelgetjük az ő útjukat a világ megismerése, megértése, megszeretése felé. (Ugye ez egy állandóan és manapság igen gyorsan változó világ, vagyis nekünk illik képben lennünk sok téren...sajnos erre a képzés nem a legjobb ahol én vagyok)

Egész sok egyéb képzésre jártam, melyeket szinte teljes mértékbe támogattak, persze ezeket magamnak kellett keresnem, de nem nehéz a bekerülés, mivel sajnos alig tudnak róluk.

így jártam Finnországban, Brüsszelben, Szlovákiában és hazánkban is több hasznos képzésen. (erősen támogatottak, 6 nap f.o. pl 6000 HUF repülővel, menő szállással, kajával, minennel + adnak youthpasst, ami jó az önéletrajzba)

Ilyen képzéseket, lehetőségeket lehet találni a www.mobilitas.hu oldalon.

És még rengeteg lehetőség, és potenciál van ezen a területen, de nincs itt elég hely, és sajnos nem csak ebből áll...

Ezeket a képzéseket (és sok mást is) azért indítottak nagy előszeretettel az iskolák, mert szép kis állami normatíva járt utánuk, és dögivel jelentkeztek rájuk a felvételt nem nyert, vagy csak simán "lusta" fiatalok...

Ebből adódóan az iskolák többsége nemigazán törődik magával a képzéssel, és hogy elhelyezkednek e a végzettek...maga a tanári kar se igazán tudja nálunk hogy mit tanít...többnyire ők is szociális területen dolgoznak...

Szóval az élet nem könnyű, főleg itt... 1 emberről tudok aki fölöttünk munkát talált két éves szerződéssel egy TÁMOP pályázat keretein belül viszonylag korrekt fizetéssel a felettünk végzettek közül.

Én továbbtanulok...amíg itt vagyok ingyen ismételhetem az érettségit, (tavalyig ingyen tehettem emeltet is, idén már nem) dolgozhatok diákmelót, nyitottak az egyéb képzési lehetőségek, nyelvtanulás és stb...(mivel a képzés maga tényleg nem túl vészes, de ezt is iskolája, és tanárja válogatja)

Szóval nyitott szem igen hasznos, én bőven látok lehetőséget ha nem vesznek fel akkor is. (pl EVS)

u.i.: ha valaki ilyen szakon van, minél előbb keressen egy környéken működő, fiatalokkal foglalkozó civil szervezetet, vagy többet is, és menjen el hozzájuk. Önkénteskedni, segíteni, akármi...nagyon hasznos tud lenni, általában sokat tudnak segíteni, és te is beleláthatsz a dolgokba.