Miért nem készítenek fel egyes szakokon a szakdolgozatírásra?

Milyen szakra jársz? Nekünk nagyon sokszor kellet több oldalas esszét, kutatást, módszerelemzést, könyvajánlást, óratervet, programtervet leadni.

-Nézz körül az iskolai könyvtárban,ott vannak korábbi szakdolgozatok,amik alapján esetleg el tudsz indulni.

-Írj egy tartalomjegyzéket-ez alapján is tudsz tematikusan, sorban dolgozni.

-Beszélj a konzulenseddel,azért van.

Sok sikert,menni fog!

tudomány és kutatási tárgy:

- Természettudomány: megváltoztathatatlan szabályok és törvények

- Társadalomtudomány: szabályszerűségek, melyek biz. valószínűséggel előrevetíthetik egyes történések bekövetkeztét

- Művészet- és humántudományok:

- sem törvények, sem szabályszerűségek

- multidiszciplinaritás

- társ.tudományi kontextus, módszerek

a kutatási folyamat

1. kutatási téma megtalálása

2. probléma kiválasztása – a kutatási kérdés

3. szakirodalom áttekintése

4. hipotézisek megfogalmazása

5. módszerek, eszközök kiválasztása

6. minta kiválasztása

7. kutatás elvégzése

8. adatok elemzése, általánosítások, következtetések

9. eredmények írásban való megfogalmazása

Az MLA hivatkozási stílus

Az MLA stílus legfőbb jellemzője, hogy láb- vagy végjegyzeteket használ. A jegyzetek zárójeles (1) vagy felső indexben lévő számok 1 jelölik, melyeknek meg kell jelenniük a szövegben és a lap alján, ill. közvetlenül a szöveg végén (ez az opció akkor ajánlott, ha egyébként a lap alján jegyzeteink túl sok helyet foglalnának). Ajánlott a Word által felajánlott alkalmazást használni ("Beszúrás – Hivatkozás – Lábjegyzet").

A jegyzetek

A lábjegyzeteknél a sorszám után a szerző(k) neve és vessző, az idézett mű címe (aláhúzással vagy dőlt betűvel kiemelve) és pont, majd zárójelben a kiadás helye, a kiadó, a megjelenés dátuma (zárójel bezárva); majd egy kettőspontot követően az oldalszám következik és végül pont.

Példa:

- David Croteau, William Hoynes, Media and Society. (Thousand Oaks: Pine Forge Press, 1997): 100.

Folyóiratok esetében a szerző megjelölése változatlan, azonban az idézett újságcikket nem aláhúzni vagy kiemelni, hanem idézőjelbe kell tenni, majd egy vesszőt követően a folyóirat neve következik (kiemelve) és a periodika sorszáma, majd zárójelben dátum (hónap, év) és egy kettőspontot követően az oldalszám.

Példa: Darvas A., "Mi a legvadabb vadállat?", Élet és Tudomány 1 (2005): 12.

Amikor szerkesztett (több író műveit tartalmazó) könyvre hivatkozunk, a szerző helyett a szerkesztő nevével kell kezdenünk, melyet a "szerk." szó követ. A továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint fent. Amennyiben a szerkesztett könyv, antológia egy írására külön szeretnénk hivatkozni, azt a következőképpen tehetjük meg: szerző neve, mű címe (nem kiemelve, hanem idézőjelben, ahogy a folyóiratcikkeknél láthattuk), pont, majd szerkesztő neve, aztán a megszokott módon kiadó, dátum, oldalszám.

Példa: Forgács Erzsébet, "Nyelvi játékok a reklámban". A reklámról – ma – Magyarországon. Szerk. Salánki Ágnes. (Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2001): 111.

Internetes forrás esetén szintén meg kell adnunk a szerzőt, címet és a dátumot (ha a szövegből nem derül ki a keletkezés dátuma, akkor az utolsó frissítését, ha az sem, akkor legalább azt a dátumot, amikor letöltöttük), majd a pontos url címet.

Példa: Réz András, "Szürke minden elmélet, barátom" (2004).

[link]

Ha a már egyszer megjelölt forrás egy másik részét is fel akarjuk használni, akkor rövidíthetünk a hivatkozáskor. Ha azonban az adott szerző(k)től több művet is felhasználunk, értelemszerűen a rövidítéskor a mű címét is meg kell adnunk.

Példa: Croteau és Hoynes: 55.

vagy Croteau és Hoynes: Media and Society, 55.

A felhasznált irodalom listája

A dolgozat végén egy helyen soroljuk fel mindazokat a műveket, melyeket a dolgozathoz felhasználtunk. A Felhasznált irodalom listáját nyomtassuk új oldalra. A műveket a szerzők nevének abc sorrendjében soroljuk fel. Itt a megjelenés adatai (hely, kiadó, dátum) nincsenek zárójelben.

Példa:

- Croteau, David, és William Hoynes, Media and Society. Thousand Oaks: Pine Forge Press, 1997.

- Forgács Erzsébet, „Nyelvi Játékok a Reklámban”. A Reklámról – Ma – Magyarországon. Szerk. Salánki Ágnes. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2001. 81-111.

- Réz András, Szürke Minden Elmélet, Barátom. 2004.

[link]

2:

25 oldal? Az milyen szakdolgozat? Valami FSZ képzés?

Amúgy minket sem készítettek fel, a témavezetőt lehetett kérdezni persze, én nem nagyon kérdeztem, a követelmények viszont elérhetőek voltak.

Nálunk volt szakdolgozat1 és szakdoga2 is.

Szakdoga 1-nél elmondtak mindent. Pl: feltáró, elemző, értékelő, kísérletező jellegű szakdolgozatok meg a tervezés jellegű szakdolgozatok hogy néznek ki, mit hogyan kell tartalmazniuk stb...

Szakdoga 2 már maga a szakdoga volt. Belső/külső konzulenssel konzultáltunk. (Az már más tészta, hogy minden konzulens mást követel meg, így a szakdoga 1 majdhogynem felesleges volt...)

És még annyi, hogy nekünk voltak évközi feladataink, pl jegyzőkönyvek, műszaki leírások készítése stb...stb...