Hol találok egy igényes elemzést Déry Tibor Szerelem című novellájához?

Szerelem: 1955-56-ban írt mű. Először ‘56-ban jelent meg. A Szerelem egyenes vonalú történet, egyetlen szituáció, egyetlen alapgondolat kibontása, tehát klasszikus novellának tekinthető. Felépítésében is követi a klasszikus realista novella szabályait, kronologikus sorrendben beszéli el az eseményeket. A történet a börtönben kezdődik. Rövid félmondatból derül ki az előzmény (7 évet ült). Az expozícióban a szűkszavú leírásból és a tömör párbeszédből tudjuk meg B letartóztatásának, fogságának az időtartamát és érzékeljük a koncepciós perek és a törvénytelenségek időszakának módszerét, légkörét. A második részben az utazást olvashatjuk a városon át. B először villamosra száll, az első megdöbbentő élménye a sok szín és, hogy civilekkel találkozik. Egy nevető kalauznő nagy élmény számára, többször is megismétlődik ez a mondat: „a kalauznő nevetett”. Az utazás folytatódik egy taxiban, itt a sofőrrel kerül kapcsolatba. A sofőr magatartását az együttérzés, megértő emberiesség jellemzi, egy mondatból kiderül, a sofőr sejti, honnan jött az utasa. Az utazás az utcán folytatódik, B szokni akarta a szabad mozgást. A következő találkozás a házmesterrel történik, B-t nem ismerik fel. A többszöri ismétlés fejezi ki a házmester megdöbbenését, sajnálatát, együttérzését. Itt derül ki, hogy a felsége a régi lakásban lakik, de társbérlők vannak a lakásban, a családja a cselédszobába szorult. A regény csúcspontja a felsége és B találkozása. Kevés szó hangzik el B és a felesége között. B kérdezi, hogy a játszó gyerekek közül melyik az övé, többször ismétlődik, amit B mondd: „Ne sírj”, az asszony csak egy szót mond: „egyetlenem” - ezt ismétli, egyszavas szerelmi vallomások ezek. A befejezés érdekessége, hogy olyan, mint egy vallási rítus (a feleség lemossa B-t).

Szűkszavú az író, a párbeszédek rövidek, nagy szerepe van az ismétléseknek, elhallgatásoknak, a tőmondatos szerkesztésnek, jellemzi a kort a technika. A félelem, a tanácstalanság jellemző a műre. Makk Károly készített ebből és a Két asszony című művekből filmet.

Szabadulása után a ‘60-as években kezdődik pályája utolsó szakasza, ekkor írta önéletrajzi regényét Ítélet nincs címmel. Egy utópisztikus regényt, a G. A. úr x-ben, kisregénye a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, ezt 1973-ban mutatták be musicalként. A XX. század végének fontos problémáiról ír regényeiben, így pl. az élet elgépiesedése, a környezetszennyezés, a nagyvárosi ember elidegenedett életformája.

[link]