Aki tiszta 2-sel járja ki a főiskolát vagy az egyetemet az rossznak számít?

Mivel nem tudok aludni, leírom a lényeget:

A jegyek arra valók, hogy besorolják a diákokat a tudások szerint. Ezzel sok tanár visszaél és pofára osztályoz, esetleg lehetetlen helyzetbe hozza a hallgatót, ennek oka lehet arrogancia, egoizmus, kisebbségi komplexus, istenkomplexus, szimpla antipátia a hallgatóság felé, de ezektől most tekintsünk el és tegyük fel, hogy van egy ideális környezetű egyetem, ahol tényleg tudás alapján osztályoznak.

Ebben a fiktív környezetben a 2-es azt jelenti, hogy a hallgató kiérdemelte, hogy megkapja a diplomát. Utána a munkaerőpiacon (szintén ideális körülményeket feltételezve) belátható időn belül fog találni egy állást. Ha bejutna olyan helyre, ahova a tudása nem elég, onnan repül még a próbaidő alatt. Ha viszont olyan helyre jut be, ahová elég a tudása, akkor lesz egy a megélhetéshez elegendő munkája. Értelem szerűen kettessel inkább kevésbé felelősségterhes állásra fog valaki jelentkezni, nem pedig az LHC-be. Aki pedig ötös átlagra végez, még azelőtt kézhez kapja az x éves szerződését egy cégtől, mielőtt megkapná a diplomáját, de persze ő dönthet úgy is, hogy nem él ezzel a lehetőséggel. A jegyek tehát azt tükrözik ideális körülmények közt, hogy milyen pozíciót fog tudni valaki a diplomával nem megszerezni, hanem megtartani.

Azonban ahogy azt sokan kifejtették, a dolog ennél sokkal árnyaltabb, az okok elég fontosak ahhoz, hogy rossznak számítson-e. Ha nem volt képes többre adott személy, esetleg egy fel nem tárt betegség akadályozta a tanulását (ismerek ilyet, két egyetemről is kibukott már az első félévben [pontosabban a másodikban, de már az elsőben nyilvánvaló volt], mire kiderült, hogy.. mondjuk úgy nincs teljesen rend a fejében, a pszichiátere nem győzött gyógyszereket felírni neki és pszichoterápiára is járnia kellett, hónapokig tartott a diagnózis felállítása csak, majd jóval később és többé-kevésbé sikeres terápia után a harmadik nekifutásra közepes átlaggal elvégezte az egyetemet), akkor jó eredmény a kettesekkel megszerzett diploma. Ha többre lett volna képes, akkor már nem olyan jó, ha pedig csak lusta volt, akkor minősül rossznak a kettesekkel szerzett diploma.

Ja és az sem mindegy, hogy milyen diploma, egy szabad bölcsésznek mindegy, de egy szakorvosnak már közel sem, valamint az is számít, hogy BSc-ről, MSc-ről, PhD-ről, ezek humán megfelelőiről vagy orvosi képzésről van-e szó.

Modellezzük a dolgot, mielőtt valaki belekötne a szokásos "érveim nincsenek, de sértegetem és akkor majd vitának tűnik" módszerrel:

Alkossunk egy nagyon "buta" környezetet, benne öt munkalehetőséggel:

- ezek: A, B, C, D, E.

- a munkaerő legyen 100%, vagyis ne legyen se munkanélküliség, se munkaerőhiány.

- az A munka felszívja a munkaerő mondjuk 70%-át, a B 15%-ot, a C 10%-ot, a D 4%-ot, az E pedig 1%-ot.

- az A munka feltétele, hogy ismerjék a dolgozók az összeadást, a B feltétele a kivonás, a C feltétele az összes alapművelet, a D feltétele a hatványozás és gyökvonás, az E feltétele pedig az összes előbbi visszavezetése az összeadásra.

- legyen egyetlen egyetem, ahol az osztályozás kizárólag a tudást tükrözi

- a bejutáshoz ismerni kell az összeadást (aki bejut, mehetne az A munkába dolgozni)

- a diplomához csak 1 jegyet kell szerezni

- a jegyek pontosan tükrözik adott személy tudását egy 1-5 skálán mérve.

- aki 2-essel megkapja a diplomát, az alkalmassá válik a munkaerőpiacra való kilépésre és jobb munka szerzésére, mint diploma nélkül (B állás). Értelem szerűen bármely állásra jelentkezhet, de A-hoz túlképzett, C-, D-, E-hez viszont elégtelen a tudása.

- a többi jegy ugyanígy működik, 3-C, 4-D, 5-E. Persze lehet 3-B, 4-B, 5-B is, de mivel nagyobb tudással jobb munkát kaphatnak, nem fogják beérni kevesebbel.

Ebben a modellben tehát a jegyek egyértelműen tükrözik adott személy tudását, amivel pedig adott területen szerezhet magának egy a tudásához megfelelő állást. Ez a jegyek értelme, a valóságban is pont ezt a célt szolgálják. Persze és sajnos jönnek a képbe egyéb tényezők, mint már írtam.

Viszont az, hogy jó-e vagy rossz-e egy jegy, teljesen szubjektív.