Melyik lenne inkább nekem való? (orvos/fogorvos/gyógyszerész/mérnök)
Már leérettségiztem, egyébként lány vagyok,ha ez számít valamit. 466 pontom van, van érettségim bioszból,kémiából és fizikából is, nem tanultam tovább, mert egészségügyi gondjaim akadtak, amik mára már megoldódni látszódnak, ezek nem akadályoznának egyik pályán se. Valamint nem akartam csak úgy a vakvilágba tanulni valamit, mindigis ezek között morfondíroztam, de ahogy telik az idő, mintha csak egyre bizonytalanabb lennék...
Érvek és ellenérvek:
Úgy érzem az orvosit szívvel-lélekkel tudnám csinálni, de be kell vallanom, hogy túlérzékeny vagyok, valamint szeretnék hamarabb önállósodni. A munkabírásom nagy, viszont, éjjel-nappal képes vagyok tanulni, néha már sajnos az egészségem rovására is, azt hiszem eléggé kényszeres vagyok, túl maximalista. Viszont néha "robban" ez az egész, "kiütöm magam" és 1-2hétig csak vegetálok tanulás terén. Ezért arra gondoltam, talán idegileg nekem az orvosi akármennyire is szeretném talán már túl sok lenne, de lehet csak így kívülállóként gondolom ezt. Ezért gondoltam a fogorvosira, tulajdonképpen az orvosi hivatások közül talán a fogorvosit tartom alapjáraton is a legizgalmasabbnak-főleg ha később kutatni is lehetne- de sajnos kézügyességem az nem sok van...Persze mivel sosem csináltam lehet, megcáfolnám ezt. A kezem is remeg, bár az egyik nagybátyám sebész, neki folyton remeg a keze, iszonyatosan, hozzá képest az én remegésem semmi..mégis azt mondja, mikor dologzik,akkor soha.
Aztán ott van a mérnöki is, egy időben nagyon csak arra akartam koncentrálni(főleg villamos- vagy gépészmérnök), aztán rájöttem, hogy ez meg túlságosan emberidegen, akármennyire is visszahúzódó vagyok. Na meg hiába megyeget a matek, valahogy talán azt tartom a "legunalmasabbnak" még a biosz,kémia,fizika,matek közül.
Gyógyszerészetre csak mostanában kezdtem el gondolni, a szüleim felhozták, hogy mivel ilyen kettősség uralkodik bennem, gondolok itt arra, hogy ha nem vagyok emberek között úgy érzem megpusztulok,viszont mikor közöttük vagyok nagyon frusztrált vagyok, és mivel nem szeretnék kifejezetten csak elméleti dolgot tanulni-lásd pl. biológus/vegyész- viszont a kutatás is nagyon érdekel, talán a gyógyszerészet lenne a legmegfelelőbb.
Elnézést, ha kicsit hosszú voltam, igazából nem mondanám,hogy nincs meg bennem a motiváció az orvosihoz, ha elkezdem,tuti végig csinálom,és beleadok apait, anyait, ugyanez vonatkozik a többi hivatásra is. Persze tudatosan választottam, lehetnék más is pl. jogász, szeretem a humán tárgyakat is, sokat olvasok, de úgy érzem ezekkel egyrészt megtudok majd élni, tudom magam és a családom segíteni,másrészt közvetlenebbül segíteni az embereknek, még mérnökként is, hisz hol is lennénk mérnökök nélkül..Harmadrészt pedig szellemileg is kihívást jelentenének, nekem ezek a legfontosabbak. Mindenki azt mondja, orvos csak akkor legyek, ha semmi más nem szeretnék lenni. Őszintén szólva sokszor érzem úgy,hogy pl. mérnökként nem lenne teljes életem, ezért most az szerepel nálam az utolsó helyen, másrészt viszont kötve hiszem, hogy jobb orvos lenne az, aki előtt ott a rózsaszín köd, csak azt látja élhető pályának,és felvágná az ereit, ha nem jönne össze. Próbálok tudatosan dönteni, de valahogy nehéz eldöntenem melyik is volna a legideálisabb, ha azt is figyelembe vesszük, amiket írtam magamról. Kiváncsi vagyok mások,hogy látják.
Köszönöm a válaszokat!:)
Egyértelműen gyógyszerész!
Az orvosihoz komoly elhivatottság, erős idegzet és gyomor kell. Ebből a leírásod alapján kevés van meg. Meg az orvostanhallgatókra mostanában rájár a rúd.
A mérnöki pályát pedig csak komoly érdeklődéssel érdemes elkezdeni, különben nem lesz belőle semmi. Ha nem érzed úgy, hogy villamos- vagy gépészmérnökség az álmod, hobbid, vágyad, akkor felejtsd el.
A műszaki területen olyan gyors a fejlődés, hogy a tudás hónapok alatt avul el, folyamat tanulni kell munka közben is, mert aki lemarad az kimarad. Kutatni nem lenne lehetőséged ipari technikai háttér híjján. És ha mégis, akkor sem tudnád tartani az ütemet.
A fogorvosnak meg biztos legyen a keze, különben több kárt csinál mint hasznot.
A gyógyszerészin nem vagy olyan közvetlenül stresszelve, mint az orvosok, kutatni is lenne lehetőséged, és embereken segítenél.
Szerintem túl sokat agyalsz.
Az legyél, ami ezek közül a leginkább szeretnél lenni. És ahogy az írásodból kivettem, ez az orvos vagy fogorvos.
A kézremegésed nem tudom milyen súlyos, de gyakorlással sokat lehet rajta javítani. Minél automatizáltabb a mozgás amit csinálsz, annál kevésbé fog remegni a kezed. Végső esetben meg orvos is segíthet rajta.
A tanulási módszered meg átalakítható. Hidd el, senkinek se megy az leső időben aztán mindenki beletanul. Te is bele fogsz.
A lényeg, hogy azt csináld ami a legjobban vonz, és amit majd később szívvel lélekkel tudsz egy életen át csinálni.
A fogorvosin rengeteg stressz fog érni, ha nem érzed magad teljesen stabilnak érzelmileg és pszichésen(gondolj bele...éber embereken hajtasz végre sebészi beavatkozásokat, az agytól kb. 5-10 cmre, ráadásul a páciens nem látja, így kontrollja sincs az események felett, ám a fájdalmon kívül(ideális esetben) mindent érez--ez eléggé sz*r helyzet, persze, hogy retteg szegény. Meg kell nyugtatnod, erre pedig csak egy stabil, magabiztos ember képes) akkor ne kezdd el, akkor inkább az ÁOK-t ajánlom, ott utána választhatsz olyan szakot, ami kevésbé stresszes.
Pláne, ha túlérzékeny vagy, a páciensek nem fognak kímélni, ha megérzik rajtad a bizonytalanságot, legjobb esetben egy cifra káromkodás kíséretében kisétálnak, legrosszabb esetben fizikai erőszakhoz vezet a "kezelés"
Gyógyszerészként nem kéne a betegellátásból kivenni a részedet, de foglalkozhatnál biológiával(bár kutatással leginkább csak külföldön) és kémiával(remélem szereted, mert ebből vagy 10 féle van GYTK-n), nyugisabb munka, más jellegű, de fel kéne add a direkt kontaktust a betegekkel.
A kézremegéshez: Ez elég nagy baj sajnos, ha betegellátás közben is remegne, a károsodás sajnos a fogorvoslásban legtöbbször visszafordíthatatlan...
Én a helyedben így raknám össze a sorrendet(a leírt tulajdonságaid alapján): GYTK, ÁOK, FOK, már ha nem vágysz mégis nagyon a fogorvosira.
SOTE/FOK/IV.
Szerintem legy az ami te szeretnel es ne kerdezz meg masokat mert
1-csak jobban osszezararodsz
2-meg nem mas kell dolgozzon helyetted!
Roviden:ENNYI!
Nagyon jó válaszokat kaptál, főleg a FOK-os illetőtől, még csak annyit tennék hozzá, hogy szerintem számít, hogy lány vagy. Én emiatt választottam végül hasonló vacillálás után a gyógyszerészkart az orvosi ellenében, mivel a családalapítást mindennél fontosabbnak tartom, és orvosként sok-sok évig nem tudnék ilyenre gondolni sem, ha pedig már megvan a család, az orvosi munka megköveteli, hogy jóval több időt szánj rá, mint a magánéletedre, nem jöhetsz csak úgy haza 8 óra után a munkából, mint más munkahelyeken. Szerintem egy leendő anyának ez nem a legjobb választás.
Azt javaslom, a felvételi jelentkezési lapodra írj fel mindent, ami szóba jön, és később a sorrenden még módosíthatsz. Én például június elején, az utolsó pillanatban írtam át gyorsan a sorrendet, mikor végre megfogalmazódott bennem ez az egész. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!