Miért tanulunk ilyeneket matekból? Mi értelme van ennek?

Miért, azzal mire mész, hogy megtanulod egy rakat költő életrajzát, vagy megtanulsz verset elemezni?

Egyrészt tágítod a fejecskédet, hogy így mondjam (a tanulást is gyakorolni kell...), megtanulsz fogalmazni, megtanulod több aspektusból nézni a dolgokat, szélesebb lesz a látóköröd.

Matekkal meg a logikádat fejleszted.

Emellett a gimnázium arra való, hogy MINDENKINEK adjon egy alapot. Annak is, aki humán szakra akar menni (mondjuk újságíró szeretne lenni), meg annak is, aki fizikus szeretne lenni. Nyilván ha te mondjuk újságíró akarsz lenni, semmi hasznát nem fogod venni a matek ezen részének, de egy fizikusnak kelleni fog.

Neki meg ugyanúgy nem lesz szüksége a verselemzésekre ....

Nyilván a költők életrajzai, versei és a történelem felkutatása, illetve egyes filozófusok "világra való rácsodálkozása" vitte előrébb a világot.

Fizika nélkül sehol nem tartanánk az életben, ott pedig igencsak gyakorta előfordulnak olyan problémák, amit matematikailag nagyon ki kell elemezni...

Érdekes... Miért pont a matekról kérdezed meg ezeket?

Valahogy mindig mindenki csak odáig jut, hogy "Ugyan mire megyek a matematikával?". Az, hogy irodalomból meg kell tanulni a szerzők életrajzát, történelemből pedig millió évszámot, az nem baj. Annak haszna van, mert az "alapműveltség". Ez meg ugye nem, mert ez "csak" matematika.

Az oktatás-nevelés, akarom mondani, tanítás (csak rövidebb így) nem csak annyiból áll, hogy adott mennyiségű információt belepréselünk a gyerek fejébe, oszt' mehet, amerre lát. Ha erről lenne szó, akkor már rég biorobotokat képeznénk: beül a gyerek reggel a kivetítő elé, ott ledarálják neki képpel illusztrálva az anyagot, aztán leírja, mit jegyzett meg belőle. Ez nem tanítás és nem is vezet sehová.

A tanítás arról szól, hogy többek között a gyerek személyiségét is fejlesztjük vele. Ez pedig azt jelenti, hogy nem feltétlenül a megtanult információt fogja hasznosítani az életben. Vagyis neked nem attól lesz jobb, hogy tudod, hogy 2x^2 hány y-nal egyenlő, hanem attól, hogy sok-sok matematikai feladatban próbáltál mindenféle megoldásokat találni. Nézted jobbról, nézted balról, keresgéltél és megtanultál sokféle feladatmegoldási módszert.

Ez majd később jön jól. 20 év múlva majd ülsz a TV előtt, bejön a reklámblokk, te pedig elmész addig WC-re. Felkapcsolod a villanyt a fürdőszobában, erre egy nagy csattanással az egész lakásban eltűnik az áram. Addigra mondjuk megkopnak az ilyen-olyan feladatmegoldó képességeid, de talán még lesz belőlük annyi, hogy (a felületes fizikai tudásodat is kihasználva) rájöjj: valószínűleg a fürdőszobai villannyal lehet baj, az "vágta le" a kismegszakítót, ha tehát lekapcsolva hagyod, vissza lehet adni a delejt a lakásra és nézheted tovább a TV-t.

Ha viszont sosem kellett logikai feladatokat megoldanod (mert ez az egyenlet is az, csak kicsit magasabb szinten), akkor visítva rohansz ki az utcára, hogy a fürdőszobában élő gonosz szellemek azzal büntetnek, hogy elviszik az áramot a házból.

Amit felhoztál példának az pont az alapműveltség része és a való életben is hasznát veheted. Kombinatorika, geometria, területszámítás, vektorok, gráfok és az ehhez hasonló dolgok kellenek. Viszont szerintem is vannak olyan résztémakörök, amik egy átlag ember számára nehezek és feleslegesek, ilyenek például a trigonometrikus egyenletek és társaik. A sima trigonometria ment, de az egyenletek már kifogtak rajtam.

Elismerem, hogy sokan csak azt a témakört használják az életben amivel épp foglalkoznak. Pl. mérnökök nem hiszem, hogy kamatos kamatot és binominális eloszlást számolgatnának, de akik egy banknál dolgoznak ők lehet, hogy használni fogják. Pont így, mindegyik tantárggyal. Ha nem tanulnál kémiát, törit, matekot, sosem tudnád meg, hogy szereted-e. A magyar oktatási rendszer nem olyan, mint az amerikai vagy a brit. Itt erről szól a diákélet, még mindig jobb, mint napról-napra élni és tudni, hogy bármelyik pillanatban megszűnhet a munkahelyed.

semmi. ahogy költők életrajzát sincs értelme sincs értelme bemagolni.

de azt ne várd, hogy egyetlen egy reálos is beismerje ezt:)

nézd meg, itt is milyen mókás válaszok születtek. egyszer megkérdeztem egy matektanárt, hogy mi értelmes logaritmust tanulni, erre némi habozás után azt mondta, hogy nagyban segíti a logika fejlesztését:) hagyjuk már.

ez emberek többsége az alapműveleteken kívül semmit nem használ az élete során. tudom, h nehéz ezt megemészteni a sok reál szakosnak, de így van.

amúgy meg elnézést, de elég sokat fórumozok, nem tűnt fel, hogy a matekos/műszakis embereknek annyira jó logikája lenne, sőt.

#8 Nagyon lenézed a reálosokat. Te vajon mit tudsz felmutatni? :)

Egyébként reálosként baromira rühelltem volna, ha a szakmámhoz szükséges matekot magamnak kellett volna összeszednem önszorgalomból. Tényleg sokkal jobb lenne, ha semmi bonyolultabbat nem tanultunk volna az iskolában és most senki sem volna képes komolyabb szellemi munkát végezni ennek hiányában.

Nem hiszem, hogy a matektanárod ne tudott volna megnevezni egyetlen releváns felhasználási területét sem a logaritmusnak. Az szinte minden mérnöki tudomány szerves része. Az általános iskolai szintű fizikánál komolyabbat nem érthetsz meg, ha nem vagy tisztában a logaritmussal. Nem lennének nélküle komolyabb gépek. Valahol a gőzgép előtti időkben rekedtünk volna nélküle.

De ne menjünk olyan messzire! Beszélhetünk az általános iskolás trigonometriáról. Azt is sokan feleslegesnek tartják. Aztán ha találsz egy egyszerű asztalost, ácsot, aki nincs tisztában legalább alapszinten a trigonometriával, akkor rengeteg elszabott próbálkozásra számíthatsz tőle. Vagy ha a festő nem tudja kiszámolni a falfelületeket, akkor mi alapján veszi a festéket? A bútorszállító honnan tudja, hogy be tud-e fordulni a cuccal a szűk lépcsőfordulóban? Ilyen alapvető szakmák is igénylik a matematikát. Aki ezt nem képes belátni, az vagy nagyon szűklátókörű, vagy egyszerűen hülye.

"A logikád fejlesztése miatt van, lehet nem vesezd észre, de másként fogsz hozzáállni más problémákhoz is, ha ismered ezeknek a működését. Ha valami, akkor ez többet ér a semminél, nem úgy, mint az irodalom meg a történelem."

igen, ismerni a történelmünket, irodalmunkat, esetleg tanulni a múlt hibáiból nyilván hülyeség

a te típusodat imádom. azt legalább tudod, h mit ünneplünk márc. 15-én vagy h mi az a trianoni békeszerződés, vagy te ilyen "butaságokkal" nem foglalkozol?

az eszem megáll, h milyen sötét emberek vannak.

"#8 Nagyon lenézed a reálosokat. Te vajon mit tudsz felmutatni? :) "

nézz utána, h melyik érvelési hiba az, amikor belekötsz a vitapartner végzettségébe/életben elért eredményeibe.

amúgy nem, a normális reálosokat nem nézem le, csak kevés ilyennel találkoztam. nagyképű mérnök-, orvostanhallgatóval viszont bőven, akik nagy szájjal szidják a bölcsészeket, miközben folyamatosan helyesírási ( nem rövidítésekről és elütésekről beszélek) és logikai hibák tömkelegét vétik.

amúgy a reálos emberek többsége sztem kisebbrendűségi komplexussal küzd, aminek nem nehéz kitalálni az okát:

1, a társadalom nem tekinti az alapműveltség részének a reálos tudásukat, a irodalmi/történelmi/zenei stb. műveltségük meg általában gyér, így nem nagyon tudnak hozzászólni a beszélgetéshez, csak nagyokat hallgatnak

2, általában reál szakokra azok mennek, akik általánosban és gimiben kövérek és szemüvegesek voltak, nem épp a nők kedvence típusúak

ezért van az, h mindig nekiesnek a bölcsészeknek, és erőltetetten próbálják bizonygatni, h mennyit érnek. néhány hete olvastam az egyik legkomikusabb hozzászólást egy reálostól, akik meg akarta magyarázni, h nem gond, h kevesen beszélnek angolul , hiszen legalább akkora probléma,h kevés embernek megy a másodfokú egyenlet :D magyarán egy szinten kezelte a kettőt. és ez nem vicc, sok reálos tényleg ezen a szinten van. mondjuk lehet, h köze van ahhoz, h reál szakokon általában egy középfokú nyelvvizsga lerakása is komoly gondot jelent.

a másik nagy problémám a reálosokkal, h a legnagyobb érzelmi analfabéták köztük vannak.

"Nem hiszem, hogy a matektanárod ne tudott volna megnevezni egyetlen releváns felhasználási területét sem a logaritmusnak."

pedig így volt, az meg teljesen lényegtelen, h te elhiszed-e.

"De ne menjünk olyan messzire! Beszélhetünk az általános iskolás trigonometriáról. Azt is sokan feleslegesnek tartják. Aztán ha találsz egy egyszerű asztalost, ácsot, aki nincs tisztában legalább alapszinten a trigonometriával, akkor rengeteg elszabott próbálkozásra számíthatsz tőle. Vagy ha a festő nem tudja kiszámolni a falfelületeket, akkor mi alapján veszi a festéket? A bútorszállító honnan tudja, hogy be tud-e fordulni a cuccal a szűk lépcsőfordulóban? Ilyen alapvető szakmák is igénylik a matematikát. Aki ezt nem képes belátni, az vagy nagyon szűk látókörű, vagy egyszerűen hülye."

ajajjaj, ez kicsit sántít megint. azt írtam,h az emberek többsége az alapműveleteken kívül semmilyen matekból tanult dolgot nem használ. erre te leírod, h a az ácsoknak szted kell trigonomteria. jó, tegyük fel, h igaz. most ez cáfolta, amit írtam?:) hát nem. ettől még az emberek többsége nem használ semmit az alapműveleteken kívül, mert nincs szüksége rá. nagyon kevés olyan foglalkozás van, amihez az alapműveleteken kívül más is kell. mondjuk arra is kíváncsi lennék, egy bútorszállító mennyi matekot használ, de ilyen apróságokba már tényleg nem kötök bele:)

"Aki ezt nem képes belátni, az vagy nagyon szűklátókörű, vagy egyszerűen hülye."

és az olyan emberekről mi véleményed, akik nem képesek belátni, h az alapműveleteken kívül semmi nem tud hasznosítani a legtöbb ember, hanem inkább mindenféle nyakatekert kifogással jönnek? persze a kérdésem költői. és részemről lezárva.