Honnan tudnák anyagot szerezni ehhez a házihoz?

A rendszeres, de mértéktartó mozgás, edzés, sporttevékenység sokoldalúan fejleszti az ember szervezetét. A mozgástevékenység hatására fejlődik mozgási szervrendszerünk. Már az izomlmáz is annak a jele, hogy testünkben rendszeres mozgás hatására beindultak azok az alkalmazkodási folyamatok, amelyek idővel teljesítőképességünk fokozódását eredményezik. A rendszeres mozgás hatékonyan fejleszti az izomzatot. Az izmok erőteljesebbek lesznek, növekedik az izomerő. Az izmok gyarapodását nem az izomrostok számának növekedése okozza, hanem a meglévő rostok vastagodása. Ha rendszeresen mozgunk, majdnem duplájára növekedhet az izmokban raktározott glikogén mennyisége, több gyorsan felhasználható tápanyag halmozódik fel bennük. A fokozott erőkifejtéshez alkalmazkodik a csont- és ízületi rendszer is. Megerősödnek a csontokon az izmok eredési és tapadási helyei. A rendszeres testmozgás alapvetően befolyásolja a test anyagcseréjét is. Megnövekedik intenzitása, még a máj méregtelenítő működése is nagyobb mértékű lesz. Jogos tehát ilyen esetben "edzett májról" beszélni. Az edzett ember vázizmaiban több lesz a hajszálér, így nagyobb felületen több táplálék és oxigén jut az izomsejtekhez. Mindezeken túl nagymértékben növeli a vérkeringés és légzés teljesítményét. Az edzett emberben ezek a szervrendszerek nagyobb teljesítményt képesek kifejteni, mint az edzetlen emberben.

Az edzett ember szervezete gazdaságosabban dolgozik és lényegesen tovább képes tartós munkára, mint edzetlen társáé.

Az edzett ember szíve jól lázhatóan megnagyobbodik. Megnyúlnak a szívizom sejtjei, majd megvastagodik a szív, különösen a bal kamra fala. Ebből ered az, hogy a pulzustérfogata már nyugalomban is nagyobb, mint az edzetlen emberé. Ennek az a következménye, hogy edzésben lévő sportolók nyugalmi pulzusszáma nem az átlagos 72, hanem 40-re vagy még annál is kevesebbre csökken.

(Részlet a Fazekas-Szerényi féle Biológia II. könyvből)