Irodalom érettségin hogyan kell érvelő fogalmazást írni?
Szia!
Sokféle képpen lehet gyakorolni, az iskolában nem tanultátok? Most érettségizel? Bp-en vállalok magyarból korrepetálást, ha érdekel, írjál.
Üdv,
Judit
Az érvelő fogalmazás
Szövegrészlet alapján:
Értelmezni
Végig kell gondolni, mivel értesz egyet és mivel nem
Más oldalakról való megközelítése a témának
Ha kérdésre kell válaszolni, akkor állító és cáfoló választ is adni magadban, melyikkel értesz jobban egyet.
Tételmondat
Elfogadod, vagy cáfolod.
Össze kell gyűjteni kulcsszavakban az érveket.
Válogatni kell az érvek között: melyik erősebb, melyik gyengébb. Rangsor felállítása.
Meg kell tervezni, hogyan haladunk, erősebbtől a gyengéd érvekig, vagy gyengébb érvektől az erősebbekig.
Érdemes hatásos kérdéssel, kijelentéssel, felvetéssel indítani.
Többféle érvelési mód és érvelési típus alkalmazása
Saját példa bele vétele
Egyszerűen, világosan kell megfogalmazni a véleményt.
A legjobb, ha saját magadat megcáfolod, és erre érvelsz vissza.
Többféle stíluseszköz alkalmazása
Problémafelvető kérdés feltevése
Érdemes összefoglalni az érveket
Zárógondolat, lehet problémafelvetés, mellyel egy újabb ehhez kapcsolódó problémára irányítod rá a figyelmet, vagy egy idézettel, frappáns mondattal is lehet zárni.
Szerkezete:
Bevezetés: A probléma felvetése, téma megjelölés
Tárgyalás: a vélemény megfogalmazása, a tétel fontosabb fogalmainak értelmezése. A vélemény bizonyítása példákkal, érvekkel. A saját vélemény megerősítése, ha a gondolatmenet megkívánja, akkor az ellenvélemény cáfolata.
Befejezés: Összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás.
Érv: olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Legfontosabb rész a tétel, vagyis az a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A bizonyítékot és a tételt összekötő logikai láncszem az ún. összekötőelem.
Az érvelés fajtái
1. Meghatározásból levezetett
Pontosan meghatározzuk a fogalmat. Felcserélhető a fogalommal, anélkül, hogy félreértést okozna.
- Be kell sorolni egy tágabb fogalomkörbe. Pl. „a víz olyan folyadék”
- Meg kell keresni azokat a jegyeket, amelyek a fogalomkör többi elemétől megkülönböztetik. Pl.„a víz olyan folyadék, ami átlátszó, színtelen és szagtalan.”
2. ok-okozati összefüggésekből származó
A következményeket kiváltó okok taglalása, az okok részletes feltárása szükséges. Hibás dolog egy okra visszavezetni.
3. Körülményekből levezetett
Rossz cselekedeteinket szeretnénk megmagyarázni egyoldalúan. Pl. „Nem volt más választásom.”
4. Összehasonlításon alapuló érv
Hatásos, ha képszerű összehasonlítást vagy megjelenítést alkalmazunk. Alapja lehet egy metafora/hasonlat. Megalapozottnak kell lenni.
5. Ellentéten alapuló
a tétel ellentétét kell bizonyítani.
pl.: Tétel: „Egészségesnek lenni jó”
Biz.: „Betegnek lenni rossz.”
6. Általános- egyes elvén alapuló érv
általánosra hivatkozó érv, ha mindenkire igaz, akkor az egyénre is.
7. Valószínűségen alapuló
Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség igaznak vél és elfogad.
8. Bizonyítékokból származtatott
Kiinduló pontja
- tény
- statisztikai adat
- kutatási eredmény
- összegző jelentés
- tekintélyre való hivatkozás
Kizárólag megbízható forrásból származó adatot használhatunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!