Milyen az egyetemi élet? Miben különbözik a gimistől?
Nem tudom, hogy más szakokon hogy zajlik, illetve már olyan régen voltam gimnazista, hogy arra olyan nagyon nem is emlékszem, de a különbség nagyjából annyi, hogy az egyetemen az előadásokon nem különösebben foglalkozik azzal senki, hogy érted-e a dolgot (oké, azért vissza lehet kérdezni általában, hogyha valami nem tiszta, hogy ezt hogy is értette a tanár). Órán elmondja az anyagot, plusz a tematikában benne van, hogy mi a kurzus követelménye, mit kell tudni a vizsgára, és egyáltalán milyen lesz a vizsga (szóbeli, írásbeli, stb., félév közben lesznek-e zh-k, és ha igen, mennyi), milyen irodalmakat kell elolvasni, stb.
Aztán különbség még a hiányzások kezelése. A kutyát nem érdekli, hogy miért nem vagy ott, ha nem vagy ott. Ha van katalógus, az kellemetlen, mert akkor tényleg csak annyit lehet hiányozni, amennyit a tvsz-ben is leírtak, vagy amennyit a tanár mond (pl. 2-szer, vagy 3-szor, vagy 4-szer összesen), ha ezen felül hiányzol, tök mindegy, mi miatt, akkor veheted fel a kurzust következő félévben. Ha nincs, vagy nem mindig van katalógus, akkor elvileg szabad a vásár, bár azért vannak tanárok, akik igen jól megjegyzik, hogy kiket szoktak látni az óráikon, és kiket nem, na meg vannak olyan tárgyak (legalább is nekem), amiket sokkal nehezebben értenék meg otthon, könyvből, vagy mások jegyzetéből, mint úgy, ha hallom hozzá a magyarázatot.
Jegyet többféle módon lehet szerezni, legalább is nálunk ezek vannak, kinél mi:
Vizsga: van szóbeli, vagy van írásbeli. Szóbelinél értelemszerűen kevesebben vagyunk egyszerre, viszont több időpont van. Kihúzom a tételt, vagy "mondj egy számot" alapon a tanár azt adja, amelyiket akarja, vagy bármi más módszerrel, de kapsz egy tételt/témát, firkálsz magadnak egy kicsit róla a lapra, aztán a kis papírkáddal a kezedben elszavalod, hogy mit is tudsz. Jegy beír, köszönés, kimész. Írásbelin megkapod a feladatot, leírod amit tudsz (vagy amit a mögötted, előtted, melletted ülő, a zsebed vagy a telefonod tud, ki milyen bátor, én mondjuk besz*ri vagyok, és inkább tanulok, asszem jobban is megéri).
Ezen kívül nekem volt olyan kurzusom, ahol csak egyes meg ötös létezett, nem volt vizsga, ez rendszerint valami készségfejlesztés, 2 vacak kis kreditért, aki ott van az órákon, az ötöst kap, aki nincs ott, az egyest.
Szemináriumokon szokott még olyan lenni, hogy nem vizsga van, hanem beadandót kell írni valamilyen témában, kutatgatni, könyvtárba járni, megírni, beadni, arra adják a jegyet.
Olyan órám is volt, ahol félév alatt írtunk kb. 10 zh-t, abból ajánlották meg a jegyet, akinek megfelelt a jegye, annak az került be, akinek nem, vagy nem írt meg minden zh-t, az ment vizsgázni, és arra kapott jegyet.
Némelyik tanár ezeket kombinálja is (pl. zh-k + vizsga, beadandó + vizsga, stb.).
Kreditek: ezeket szépen gyűjtögeted. Amikor veszed fel az óráidat, ott lesz minden tárgy mellett, hogy hány kredit. Elméletileg az a jó, ha egy félévben 30-at tudsz felvenni (és persze teljesíteni is), de megesik, hogy nem is tudsz annyit felvenni első félévben, ezen ne pánikolj majd be :) Lesz olyan is, hogy már csak a kötelezőkből több is összejön.
Ha jól számolok, akkor 6 félév alatt kell 180 kreditet teljesíteni, ezért van a félévenként 30.
Azt mégegyszer megjegyezném, hogy amit leírtam, nem biztos (sőt nyilván) nem mindenhol van így, szakok, karok és egyetemek között is lehetnek eltérések. Nálunk így van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!