Miért engednek diplomázni sokkal több pl. pedagógust, mint amennyi állás betölthető?

Ez azért nem ilyen egyszerű.

Van pl 200-300 kisgyerek is akinek meg nincs óvodai helye. Van ilyen város az országban.

Aztán meg a pedagógusok hidd el azért a legmagasabbért nem maradnak a pályán, de nem mehet el mert nincs akinek átadja...

Nem csak pedagógusból, hanem minden másból is túlképzés van. Ennek az okai rendkívül összetettek. (Nyilván előfordulhat, hogy egyes helyeken hiány van, de országos szinten sokkal több tanárt képeznek, mint amennyi új álláshely keletkezik.)

Az okok összetettek és egymást erősítőek, megpróbálom érthetően összefoglalni.

(1) A felsőoktatási intézmények ún. kvótát kapnak. Ez azt jelenti, hogy minden beiratkozott hallgató után, a szaktól függően félévente egy adott pénzt (tehát pl egy orvos után többet, egy bölcsész után kevesebbet) kap az intézmény. Fontos, hogy félévente kapja a pénzt, így ha egy hallgató kiesik az első félév után, akkor az intézmény annyival kevesebb pénzt kap a következő félévben. Ez oda vezet, hogy az intézménynek nem érdeke kiszórni a rossz hallgatókat, mert akkor pénzt veszít. Ez főleg azért baj, mert a kvóta olyan alacsony szinten van megállapítva, hogy az intézmény a saját működését veszélyeztetné, ha kirúgná az oda nem való embereket. (Mellékszál: ez vezetett oda, hogy az egyetemek elkezdték átszervezni az órák struktúráját, azaz az „olcsó” órák vannak előbb, még ha logikailag később kéne következnie. Így a teljesen reménytelen egyedeken megspórolnak valamennyi pénzt ugyan, de az oktatás színvonala sérül.)

(2) A felvehető hallgatók számát a kormány határozza meg. Az előző kormányok egyike kitalálta, hogy mindenkinek lehessen diplomája (ingyen), és kb 3-4-szeresére emelte a felvehető hallgatók számát. Ez ugye két okból is „jó”. Így lehet azt hirdetni, hogy hát itt mindenkinek jut diploma, és mi a diplomások országa leszünk, és akik eddig nem tudtak bekerülni a csúnya, mindenkit kitúró gazdagok miatt, azok most esélyt kapnak. A másik haszon, hogy amíg az a sok fiatal ember egyetemista, addig se munkanélküli, tehát rövid távon javulnak a mutatók, milyen jó. Persze egyszer az a rengeteg diplomás ember ki fog jönni a túloldalon, de az legyen a következő kormány baja. Itt tartunk most.

Itt lehetne megtenni azt a logikus lépést, hogy emeljük mondjuk háromszorosra a kvótát, de csökkentsük harmadára hallgatók számát, azaz a főiskolák ugyanannyi pénzért kevesebb hallgatót képezzenek, de jobban. (Meg lehet kérdezni, hogy ha eddig X forintért vállaltak egy képzést, akkor mi kerül most 3*X forintba, erre az a válasz, hogy a költségek egy része állandó. Pl az egyetemi épületben a villanyszámla akkor is mondjuk egymillió forint, ha 10 hallgató van, meg akkor is, ha 100. Ezért ha csak 10 hallgató van, akkor 10-szer annyi pénz kell fejenként, hogy kijöjjön a villanyszámla.)

Sajnos ez egy politikai csapda, mivel ha valaki meglépné ezt a csökkentést, akkor a másik oldal azonnal hőzöngeni kezdene, hogy így meg úgy, nem engedik a népet tanulni. Márpedig ilyen érvekkel tüntetést, népszavazást provokálni sokkal könnyebb, mint elmagyarázni Manyi néninek, hogy az unokája akkor sem kap állást, ha 325. helyen bekerülve elvégzi az egyetemet, mert akkor is az első 30 fog elhelyezkedni. Az unoka meg fogja tartani a 325. helyét a rangsorban, csak öt (hat-hét-sok) év múlva egy frusztrált diplomás munkanélkülivel több lesz. Ez mindaddig így marad, míg az országban a rövidtávú politikai érdek előbbre való a haza érdekénél.

(3) Az egyetemek érdeke ebben a játékban nem egészen tiszta. Vannak ugye olyan iskolák, ahova a kutya se járna, ha nem lenne ennyi a hallgató. Nekik nem érdekük, hogy kevesebben legyenek. Az egyetemi vezetők amúgy félig-meddig politikai szereplők, ott smúzolnak a miniszterek irodájában, így olykor haveri alapon történnek döntések.

(4) Maguk a hallgatók, főleg a realitásaikkal kevésbé tisztában levő hallgatók számára is érdek, hogy minél többen legyenek. Ez ugye nem valós érdek, hanem csak azt hiszik, hogy érdekük, de ettől még ellenállást tanúsítnak.

Sajnos sokan nem értik, hogy bizonyos diploma szart se ér, és fenti szereplők közül (egyetem, kormány, Manyi nagymama) senki nem siet elmagyarázni, hogy nem így van. (Láttam olyan álláshirdetést, hogy XY egyetemen végzettek ne is jelentkezzenek.) Ez mindenki felelőtlensége, hogy nem mondják el neki, hogy a diploma nem automatikus állás. Az általános hozzáállás, hogy majd mások szívnak, de ÉN nem, mert ÉN vagyok a Jani. (A baj mindig MÁSSAL történik, ismerős?)

Az meg egy apró adalék, hogy sokaknak csak a papír kell egy bármilyen diplomáról, mert akkor titkárnőként is diplomás minimálbért kapnak. Aztán koppannak, hogy egy cég se veszi fel őket túlképzettség miatt, inkább felvesznek valakit, akinek nincs diplomája, és fizetik a kevesebb pénzt. Már hallottam olyanról is, aki letagadta a diplomáját. Ezek az emberek tök fölöslegesen húznak ki az állam zsebéből milliókat, miközben elvesztegetnek egy halom évet (mivel az egyetemre járás nem munkaviszony, így a nyugdíjnál rohadtul hiányozni fog az az 5 év).

Egy szóval a magyar oktatás komoly kényszerpályán van, amiről csak nagyon sok valós és vélt érdeket sértve lehet lejönni.