Hogy dolgozzam fel, hogy egyetemen megbuktattam saját magamat?

Ma volt a vizsga. Alapból egy nagyon nehéz tárgyról van szó, emellé még az oktató is nagyon szigorú természetű, mert akkor szivat meg amikor kedve van. Rájön az, hogy csak kétszer lehet próbálkozni belőle és 1 év csúszást jelent ha nem sikerül a tárgy.

De ma saját magamat szivattam meg. Kihúztam egy olyan tételt aminek még örültem is, mert megtanultam és végig mondogattam magamban még a kihúzás után is egy párszor, azonban amikor oda került a sor, hogy mondjam el akkor kitalált hozzá egy szituációt, és én beleragadtam az adott szituációnak olyan elemeibe amit nem is kellett volna elmondanom, de mivel belekezdtem így már kíváncsi volt rá, aztán mindent mondtam már, csak azt nem amit kihúztam. És akkor mondta, hogy "köszönöm szépen, akkor megbuktál"

És akkor utána mondta, hogy végig azt várta mikor kezdem el sorolni azt ami valójában a tételem volt és amúgy azt tudtam is volna, kétszer is volt olyan pillanat amikor a nyelvemen volt, csak nem mertem elkezdeni mondani mert attól féltem, hogy kihagyok valami lényeges elemet az adott szituációból.

Szóval most nagyon dühös is vagyok, szomorú is vagyok és azt érzem, hogy én ezt nem tudom feldolgozni.

Egyébként így még soha nem hallottam magamat dadogni, meg félni, mert én szóbeli vizsgákon mindig is határozott voltam, tudtam a dolgom. Ha véletlenül nem úgy teljesítettem, akkor az azért volt mert nem tanultam rá annyit mint kellett volna. De itt készültem, tudtam, csak egyszerűen tőlem szokatlan módon tulajdonképpen majdnem leblokkoltam.