Az normális, hogy 17 éves létemre anyám még mindig tanulni akar velem/ellenőrzi, hogy van-e házim?
Egyik osztálytársammal se foglalkozik az anyja, hogy hogy tanul, van-e leckéje, tehát mindenkit hagynak önállósodni a szülei, ellenben az én anyukám még mindig 10 percenként nyitogat be a szobámba, miközben tanulok, folyamatosan ismételgeti, hogy ezt a házit csináljam meg, azt a házit csináljam meg. Régebben majdnem mindig oda akart ülni mellém hogy ő elmagyarázza az anyagot, mert azt gondolta, hogy nélküle nem tudom megtanulni. Én szinte sosem szoktam rögtön hozzákezdeni a tanuláshoz, miután hazaérek, hanem mindig tartok egy 1 órás pihenőt, de ő azt is elvárja, hogy azonnal kezdjek hozzá, mert miért jobb az nekem, hogy későre maradok vele..és akkor mi van, ha későre maradok?? Az az én bajom lesz, meg különben is, nem mindegy, hogy mikor tanulom meg? Az a lényeg, hogy meg legyen tanulva.
A magyartanárom kiadott egy feladatot a szünetre, hogy választani kell egy verset Arany Jánostól, és azt kell megtanulni.
Már ki is választottam egy verset, amit önállóan, beosztva szerettem volna megtanulni, erre ő megkeresi a verset, és felolvassa nekem az első 2 versszakot, és azt akarja, hogy mondjam utána.
Már rohadtul kezdem unni azt, hogy nem hagy önállósodni, és a fejemre van nőve. Nagyon irigylem az osztálytársaimat, hogy rájuk nem figyelnek ennyire a szüleik, és leszarják, hogy megcsinálják-e a leckét, mikor tanulnak, vagy tanulnak-e egyáltalán, stb.
Veletek is ennyit foglalkoztak a szüleitek?
Az anyád feltehetően gyerekkori rossz tapasztalat alapján teszi ezt. nem tud más lenni, azt szeretné, ha neked jobb életed lenne. Ha ellenkezel vele, csak még rosszabb. Ez nem egy tudatos cselekedet még ha annak látszik is, ez kényszeres késztetés. De van megoldás, csak lassú, mint minden érzelmi problémánál.
Mindenekelőtt légy türelmes és visszafogott. Ez azért fontos, mert azt tudja, a tizenévesek lázadók. Viszont te mutasd, hogy "felnőtt" vagy.
Tehát: Beszélj vele őszintén, visszafogottan, halkan. Kérdezd meg tőle, mit akar elérni, miért érzi úgy, hogy ezt kell tennie? Hallgasd figyelmesen (ez nem jellemző az ilyen korú fiúkra). Ha kell, kérdezz újra. Észre kell vennie (és ez lassan megy), hogy téged érdekel, miért teszi, érdekel, mit akar elérni. Nyilván azt, hogy jól tanulj. Ha kapsz egy jó jegyet, azzal kezdd, hogy látványosan dicsekedsz vele. Nem kihívóan, látványosan. Mintha azt mondanád (de semmiképp se mondd), látod, ebből is jó jegyet kaptam, abból is, megy ez nekem. De kérdezd többször, mitől fél, mit akar elérni. Néha mellékesen ejtsd el: majd az egyetemen... ott azt szeretném... (egyébként tényleg akarnál?).
Ne sajnáld az időt, kérdezz, például a versből titokban tanulj meg 2-3 versszakot )akár a közepéből, és szavald el neki válaszul, ha segíteni szeretne. Ne az egészet, hagy pár sort. Kételkedni fog, na és a többi, folytasd egy sorral. Aztán majd még eggyel. Így érzékelteted, hogy tudod te, csak nem akarod mind elmondani. A képletes beszéd nem könnyű, de bele lehet jönni. Máshol is hasznos.
Egyet ne tegyél, hogy észre vegye, utálod, únod.
Nem tartozik rám, de mit tesz ilyenkor az apád? Ő miért nincs "jelen"? Talán vele is kell beszélned.
És soha ne feledd, ebben a hamis világban a megfontolt őszinte szó lenyűgözi a hallgatót. Már elfeledte, hogy van ilyen. Pláne a saját gyerekétől. Az őszinteség a bizalom alapja. Látszólag nehezebb, de szinte bármit elérhetni vele.
Nem, talán hatodikban kérdeztem rá utoljára, hogy mit is tanul másnapra.
Utána csak akkor néztem rá a házijára , ha kérte. Az pedig nem volt sok alkalom.
Egyáltalán nem normális - de nekem is volt olyan osztálytársam, akivel érettségiig is ezt csinálta az anyja:(
Velem apám próbálta ezt csinálni, de nagyon hamar rájött, hogy nem fog menni, pedig még 10 éves sem voltam.
Az én anyám dettóra ugyanezt csinálta, de 17 éves koromban már azért ő sem!
Ez nagyon nagy túlzás.
Engem is így neveltek, mindig mindent elintézett helyettem, kiszolgált, stb. Egy önállótlan, béna balfék lett belőlem. Ez a lehető legrosszabb gyereknevelési módszer. Az én anyám egyébként azért csinálta ezt, mert szerinte az ő szülei semmit nem intéztek el neki soha, de azt nem érti, hogy pont ezért lett belőle talpraesett, mindent elintézni képes, a jég hátán is megélni tudó ember, nem ilyen életképtelen, mint amit belőlem nevelt.
Nem tudom, tehetsz-e még bármit is, ha eddig nem sikerült. Azért lázadásból ne rontsd le a jegyeidet, mert az sem tenne jót neked.
Ez 17 éves korban egyáltalán nem normális dolog. Vajon miért? Nem tudjuk, mennyire vagy jó vagy rossz tanuló. Miért érzi úgy anyád, hogy csak akkor tanulsz, ha állandóan ellenőriz? Mit akar elérni ezzel?
Szerintem ez neki óriási nagy meló, rengeteg idejét tölti ezzel - vajon megéri?
Mi lenne, ha annyira beerősítenél, hogy már mindennel készen lennél, mire jön segíteni? Ne azzal hergeld, hogy majd kicsit később kezdesz hozzá, hanem legyél túl gyorsan a feladatokon.
És megbeszélhetnéd vele (de nem dühösen vagy sértően), miért gondolja, hogy erre még szükség van? És mivel tudnád meggyőzni, hogy önállóan is boldogulsz?
3. válaszoló tanácsait nagyon fontold meg, próbáld megvalósítani!
Köszönöm a válaszokat!
2-es, persze, tudom hogy azt szeretné, ha én többre vinném, mint ő, mert ezt meg is mondta, de véleményem szerint eléggé elcseszett módon csinálja és túlzásba viszi. Azt nem mondta, hogy az legyek, amit ő elvár, csak sajnos nagyon a nyakamra nőtt.
"Miért érzi úgy anyád, hogy csak akkor tanulsz, ha állandóan ellenőriz?"
Mert mindig azt mondja, hogy tudja, hogy amikor nem néz rám, akkor úgyis csak a telefont nyomkodom és nem a tanulnivalókkal foglalkozom (ami egyáltalán nem igaz, de mindegy is). Állandóan találgat.
Egyébként elég jó tanuló vagyok, nem rosszak a jegyeim, szóval ezért sem értem, hogy miért ellenőrizget.
Jövőre fogok érettségizni, úgyhogy most nagyon belehúztam a tanulásba, mert az idei, illetve a jövő évi jegyek számítanak.
Szeretnék majd menni egyetemre, de azt még nem döntöttem el, hogy melyikre.
Szerintem teljesen fölösleges, amit csinál, mert ezzel csak saját magát idegesíti fel.
Az összes osztálytársam full egyedül old meg mindent, sőt, az egyik lány anyjának még Krétája sincs. Pont ez lenne a normális, mert bárki bármit mond, csak így tud önállósodni a gyerek.
Attól tartok, hogy ennek nem túl jó következményei lesznek. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!