Római jog: Mi a különbség a pandekta, a kodifikáció és az institúció között?

Kerdezed meg gyakon a tanártól, ezért jársz egyetemre.

Itt nem fogsz választ kapni

"ezért nem kéne levelezőn jogot tanulni, mert ez annál komolyabb szak:)

lehet, de nem leszel jó szakember."

A levelező tagozaton tanulók nagy része már most is diplomával rendelkező, jó szakember, stabil egzisztenciával, és hét számjegyű fizetéssel, amelyet a nappali tagozaton tanuló gyerekek jó része soha nem fog elérni. :) Hallgató társaim között volt orvos, kutató, cégvezetők, stb.

Jelenléti előadás, konzultáció is lesz három alkalommal: október 19., november 16., december 14., nemrég néztem meg, éppen gondoltam, hogy nosztalgiából beülök egyre. :)

Amiket említettél fogalmak eléggé eltérő jelentéssel bírnak.

IUSTINIANUS bizánci császár (483-565, uralkodik 527-től) az egységes római birodalom helyreállításának célkitűzésével a keleti és nyugati részek egységét biztosító, a volt birodalom egész területén hatályos törvénykönyvet kívánt létrehozni.

A kodifikáció első szakaszában (528) a korábbi császárok rendeleteit egységes törvénykönyvbe gyűjtötték (Codex Iustinianus).

A második szakaszban (530) a jogtudósok iratai gyűjtötték egybe. A gyűjtemény a megelőző hat és fél évszázad folyamán élt és alkotott római jogtudósok műveit témák szerint rendezve tartalmazta, címe Digesta seu Pandectae, röviden Digesta. A pandecta szó jelentése görögül gyűjtemény, ami latinul digesta. Iustinianus a Codex Iustinianus és a Digesta hatályba lépésével egyidőben megtiltott bármilyen más jogforrásra történő hivatkozást.

A kodifikáció harmadik szakaszában Iustinianus megbízta jogtudósait egy hivatalos tankönyv létrehozásával, mely főként GAIUS (120-180) jogtudós Institutiones (tanítások) című művére támaszkodott. Az institúció-rendszer a római jog Gaius által megalkotott rendszere.

A római jog tudománya az újkori Németországban bontakozott ki, majd meghatározó tényezővé vált az európai kontinensen. A XVI. századtól kezdve a Szent Római Birodalom német tartományiban kialakult az usus modernus Pandectarum (Pandekták modern gyakorlata) irányzat, amely a római jogot dolgozta fel.

Majd a XVIII. század végén létrejött a történeti jogi iskola, amelyen belül a vezető szerepet a római jogot művelő pandektisták játszották (a német nemzeti jogot kutató germanistákkal szemben).

A pandektisták első generációjához tartozott Georg Arnold HEISE (1778-1851), az ő munkáiban fogalmazódott meg a modern pandekta-rendszer (személyi jog, dologi jog, kötelmi jog, családjog, öröklési jog), erre épült az 1900. január 1-jén hatályba lépett német Polgári Törvénykönyv.

A magyar Magánjogi törvényjavaslat (1928) és a korábbi Ptk. (1959) az institúció-rendszeren alapult.

#9 hétszámjegyű fizetéssel? Nem valami élénk a fantáziád, mert minden válasz alá ezt írod, szerinted a jogászoknak is csak 7 számjegyű lehet a fizetése.

Aki 3. diplomakaként csinálja, annak szerinted ez az álma és életcélja? Kötve hiszem. Lesz egy újabb papírja. De azt a gondolkodásmódot nem fogja elsajátítani amit a nappalisok, és a belefektetett energia sem mindegy. Nyilván ezzel a munkaadók is tisztában vannak amikor felvesznek valakit.

Tehát nincs igazad, nem nagyon sikerült alátámasztani az állításod. De ezt is vártam, nyilván egy levelezőn végzett jogász nem fog maga ellen beszélni. A leírásod alapján te is közéjük tartozol.