Mit tudok tenni, ha mentális probléma miatt egy jelenléti íves órára nem tudok bejárni?
Gyerekként szexuálisan abuzáltak, ezért kialakult bennem egy elég erős férfiaktól való félelem. Ez többnyire csak érintéseknél okoz problémát, de vannak olyan férfiak akiknek a hangja, jelenléte is pánikot kelt bennem, hiába nem tettek velem semmi rosszat. Az egyik egyetemi tanárom sajnos ilyen, egy évvel ezelőtt próbáltam végigcsinálni a tárgyat, de végig vagy pánikrohamaim voltak vagy az önnyugató stratégiákra kellett fókuszálnom és így szorongással megúsztam. Lényeg a lényeg, figyelni nem tudtam, viszont borzalmas élmény volt, óráról órára egyre több volt az öngyilkossági gondolatom. Kb. a 8. hét környékére jutottam el oda, hogy inkább meghalok, mint hogy oda mégegyszer kelljen mennem. De szerencsére ekkor egy nálam értelmesebb személy javasolta, hogy hagyjam a tárgyat, majd megcsinálom később, lehet más fogja tartani vagy megoldódik a probléma. De sajnos nem. Amióta megláttam a nevét a tárgynál nem tudok másra gondolni és parázok.
Autista vagyok és szociális fóbiás, még a köszönés is nehezen megy, ezért persze jóformán senkivel nem beszéltem és esélyes, hogy a mostani elsőévesekkel se fog menni, így nem hiszem hogy bárkit meg tudnék kérni, hogy írja alá helyettem. Szóban biztos, hogy nem fog menni senkivel se a kommunikáció, még a szóbeliket is írásban csinálom, nyílván nem véletlenül kaptam ilyen papírt.
Pszichológussal foglalkozom ezzel, de ez egy lassú folyamat, lényegében 0 az esélye annak hogy a közeljövőben megoldódik, a tárgyra meg túl sok dolog épül, hogy tovább halogassam.
Nem tudom mit csináljak, szeretem a tárgyakat amiket tanulok, semmiképpen nem akarom otthagyni az egyetemet. Meg persze tudom, hogy az elmenekülés se megoldás, de nem tudom mi mást tehetnék, tényleg nem érzem azt, hogy egy reális elvárás magammal szemben az, hogy bejárjak oda.
#33
Folyamatosan járok fejlesztésre, terápiára, nyilván azzal a céllal hogy ez a jövőben más legyen.
Valamint továbbra is az a helyzet, hogy nincs más opció. Nehéz, nem nehéz, csinálni kell. Vagy kérdezem megint: Mégis mi mást tehetnék?
38.
Én esküszöm, hogy segítő szándékkal írom, hogy nem való neki a tanulás.
Nemrég láttam egy riportot egy autista lánnyal, akinek vagy 3 diplomája van, meg nyelvek, és nem tud dolgozni.
Nem szabad hamis álmokat támogatni! Én, mint ott végzett, leírtam egyszer ide egy kérdezőnek, hogy soha nem lesz KEREKESSZÉKKEL ÁLLATORVOS.
És erre engem küldtek anyámba, pedig ők sem tudták leírni a választ a kérdésemre, hogy istállós gyakorlatnál, székből miképp vizsgál rektálisan tehenet (Igen, popiba.), a trágyában tekerve, vagy hogy éri fel a műtőasztalt??? De én voltam a féreg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!