10 percem van, ki a legnagyobb ökologus nemzetközileg?

Ez a kérdés az aktualitásától függetlenül is érdemes a megválaszolásra.

Ernst Haeckel (1834 – 1919) az ökológia megalapítója (hiszen ő definiálta először ezt a szót, mégha nem is teljesen a mai értelemben), de már előtte kiemelkedő ökológusként alkotott Alexander von Humboldt (1769 – 1859) a biomok felismerője, a biogeográfia megalapítója a legigazibb ökológus.

Arisztotelész (ie. 384 – 322) semmilyen "legnagyobbak" listából nem hagyható ki, különösen biológiai területen nem.

Szóbajöhet még időrendben:

--Carl Linné (1707–1778) mert nélküle senki sem lenne az aki, aki utána jött

--Jean-Baptiste Pierre Antoine de Monet, chevalier de Lamarck (1744 – 1829) aki az evolúciót, mint jelenséget először ismerte fel világosan.

--Georges Cuvier (1769–1832) az ökológiai katasztrófák jelentőségének félreismert felismeréséért,

--Maga Charles Robert Darwin (1809–1882) , mert az evolúciót ökológiai jelenségként mutatta be, de őt nem "legnagyobb ökológusként", hanem "legnagyobb biológusként" jellemezném, hogy másoknak is helyet hagyjunk.

--Alfred Russel Wallace (1823 – 1913) akit méltatlanul elfed Darwin árnyéka.

-- Pierre Teilhard de Chardin (1881 – 1955), akit jelenleg senki sem említene itt rajtam kívül, de eljön még az Ő reneszánsza.

-- Charles Elton (1900–1991) aki az Elton-piramis és az ökológia korai szintézise miatt nagyon erős jelölt.

(Elton mellett: MacArthur, Hutchinson, a két Odum, de Lotka és Volterra, Ellenberg, Winogradsky és a biostatisztikus Fisher is említhető a korai nagyok között, de az ő szerepük speciálisabb)

Na de, "nemzetközileg legnagyobb ökológusként" talán 21. századi személyt kellene megnevezni, mert az ökológia, mint tudomány most szárnyal igazán:

James E. Lovelock (1919 – 2022) a Gaia hipotézis megalkotója lenne az elsőszámú jelöltem. Szerintem Ő az, akit 100 év múlva a tudománytörténet, az ökológia valaha élt legnagyobb alakjaként fog említeni és "lovasszobra" lesz ott, ahol most lekicsinylői tanszékeket vezetnek.

Ha a mai, néha kissé begyöpösödött agyú, konzervatív szemléletű, de sokat olvasó öreg elit-ökológusok között kérdeznénk meg, hogy kit tartanak a legnagyobb kortárs kollégának, akkor a következő két személyt említenék:

--Ilkka Hanski (1953 – 2016) az European Latsis Prize (2010 for biodiversity) díjazottja, a metapopulációs ökológia és fragmentációkutatás oszlopa.

--Edward Osborne Wilson (1929 – 2021) a szociobiológia és a biogeográfia nagy alakja.

Ha az ökológus kutató-szakmán kívüli, de ökológiában jártas és érdeklődő embereket kérdeznénk meg akkor a "legnagyobb ökológus"-ok listájára nem specialista kutatókat, hanem az ökológiai mozgalom tudós és nagyhatású véleményformálóit, tanítómestereinket, helyeznék (nem alaptalanul, és vitán felül megérdemelten):

--Konrad Lorenz (1903- 1989) aki etológiában ugyan Nobel díjas kutató, viszont ökológiában nem jegyzett, de vitán felül kiemelkedő ökológiai hatású gondolkodó.

--Rachel Carson (1907–1964), aki nélkül más lenne a környezetvédelem.

--Jacques-Yves Cousteau, (1910 – 1997), az első aki sokakat tudott megszólítani.

--Gerald Durrell (1925 – 1995) aki ökológusok nemzedékeit terelgette iskolás korukban

--David Attenborough (1926-) az utánozhatatlan, akit mindenki utánoz.

--Jane Goodall (1934-), bár ő specialistaként is számottevő.

--Richard Dawkins (1941-), bár vannak akik őt teljesen megalapozatlanul kutatónak tartják..., én is..., mert az ismeretterjesztés egy bizonyos nívó felett már a "igazolt ismeretek gondolati rendszeré"-t magát érinti, és ezt a nívót a lista korábbi tagjai is hozzák, de Dawkins-nál ez nyíltabban napvilágra kerül.

---------

Lábjegyzetben említsük meg a "legnagyobb magyar ökológusokat" is:

-- Soó Rezső, (1903 - 1980) a fitocézár, akit az iskolájának tagjai letagadnak, vagy nem is tudják, hogy Ő az öregapjuk. (egyszerre Zólyomi Bálint és Greguss Pál ellenpontja.)

-- Juhász-Nagy Pál (1935 – 1993) akit még tanítványai sem értenek, de az egekig dicsérik, megérdemelten ugyan, de így megalapozatlanul...

-- Balogh János (1913 – 2002), akit közönséges maffiavezérnek tartanak mindazok akik nem olvasták a "Zoocönológia alapjait".

-- Szelényi Gusztáv, aki több lehetne, mint ami lett, ha nem magyarul publikál. (Balogh János szakmai ellenpontja az állat-ökológiában.)

-- Fehér Dániel, az alkalmazott ökológus, erdész, mikrobiológus, botanikus, talajökológus, akit már elfelejtettek

-- Szabó István Mihály a mikrobiális ökológia atyamestere

Három személy évszámadatai kimaradtak a végéről:

Szelényi Gusztáv (1904 -1982)

Fehér Dániel (1890 –1955)

Szabó István Mihály (1925 – 2015)

[Az nagy magyar ökológusok listája mellé kiegészítésként említeném még Jermy Tibor-t (növényvédelmi ökológia és koevolúció kapcsán, valamint agroökoszisztéma kutatóként), és Jakucs Pált (erdei ökoszisztéma kutatóként), a fiatalabb nemzedékből pedig Vida Gábort (evolúciógenetika és környezetvédelmi ökológia területén) és Papp Lászlót (rovarközösség-ökológusként és "autökológusként" is, ha utóbbi nem volna eretnek fogalom)]