#4, neked elég kevés fogalmad van a tanárokról. A közoktatásban tanító pedagógusoknak egyetemi végzettségük van, ami sokkal tágabb tudást jelent, mint ami az általános iskolai - középiskolai tananyag. Az, ami a középiskolai tankönyvekben van, az nevetséges szint az egyetemi tanulmányokhoz képest.
"Lényegében minden órára ugyanúgy kell készülnie, mint a diáknak."
A tanár készül az óráira (jobb esetben), de elég naiv és ostoba elképzés (már bocs), hogy azt hiszed, hogy átnézi a tanár a Pitagorasz-tételt vagy azt, hogy mikor volt a mohácsi csata. Egyáltalán nem ilyen szempontból készül az óráira, hanem szakmódszertani szempontból. Vagyis kiválasztja a pedagógiai módszert, amit a legjobbnak ítél az adott csoport felkészültségéhez, összetételéhez. Kiválasztja a feladatokat, differenciált oktatáshoz módszereket, feladatokat keres. Emellett dolgozatokat állít össze vagy javít.
5-ös, annyi igazság van abban amit írtál, hogy a tanároknak van egyetemi végzettségük. Ez azért a minimum, főleg ha egyetemen is tanítanak. De azért a tudásuk nem éppen a legfrisseb technológiák, kutatások ismerete. Például egy történelem tanár nem feltétlenül ismeri a legújabb régészeti kutatásokat. Hobbi szinten persze nem kizárt, de történelem kutatóhoz képest igen jelentős a lemaradása. A műszaki tudással még több a hiányosság. Mondjuk egy számítástechnika tanárt akár egy általános iskolai diák simán leiskolázhatja, de egy középiskolás már elég gyakori, hogy többet tud. Egy matektanárt nehezebb leiskolázni, de ott meg a képességek számítanak jobban, vagyis ha a diák agya gyorsabban jár, akkor hamar felülmúlja a tanárt.
A szakmódszertani dolgokat meg hagyjuk. Oké, hogy segít a tanításban, de nem ez az igazi tudás, hanem amit mondjuk a saját tantárgyából tud.
Volt egy diáktársam, aki Hitlerről meg a németekről mindent tudott. Persze másból is jó volt, de ebben bőven többet tudott a tanárnál. Jó, órát nem tudott volna tartani, de ha Hitlerről volt szó, akkor tévedhetetlen volt, mindent tudott.
Nem a tanár hülye, de miután leadta a tananyagot, már a diák is ugyanazt tudja. Ne felejtsd el, hogy később a diákból lesz a tanár. A tanárnak van annyi előnye, hogy évek óta ugyanazt az anyagot adja le, így bőven volt ideje tökéletesíteni az előadását. Ha hülyeséget mond, nem számít, csak nem szabad elárulnia, akkor valószínűleg senki nem jön rá. Ráadásul akármit mond, a diákoknak azt kell megtanulnia. Fordítva, a diák a hülyeségért rossz jegyet kap. A tanár puskázhat, ha akar, a diák büntit kap érte. Ennyi a tanár előnye. Viszont a diák meg sokkal többre is viheti, mert még csak most kezdi az életét. Olyan ez, mint az edző és a sportoló kapcsolata. Az edző mindenre megtanítja a sportolót, de a győzelmet a sportoló aratja le.
Annak idején nálunk volt egy gyenge és egy erős matek csoport. Én az erősbe kértem magam. Nehéz feladatokat kaptunk, a tanár pedig soha nem segített, mert eleve lassú lett volna. A végeredményt tudta, de magunk csináltuk a javítást is, ha kellett. Ennek ellenére nem érzem úgy, hogy semmit nem tanultunk. A gyenge csoporthoz képest fényévekkel voltunk jobbak. Nem azért, mert a mi tanárunk okosabb volt, de az biztos, hogy sokkal jobb, mint a másik tanár. A diáktársaim az ELTE-re, meg a legjobb helyekre mentek tovább tanulni és általában be is jutottak. A gyenge csoport az érettségit alig bírta letenni. Nem azért, mert ott nem voltak okos diákok, sőt nálam sokkal okosabbak voltak, de egy másik tanárral. Aki lenézte a diákokat és úgy gondolta, hogy semmire se vihetik.
Ezeket olvasva arra gondoltam, hogy annál szánalmasabb nincs, amikor valaki olyan témában okoskodik, amiről látszik, hogy fogalma nincsen. Az oké, hogy te ezt gondolod a tanárokról, de akkor írd oda, hogy ez a te véleményed, csak szerinted van így, de ne kijelentésként fogalmazd meg.
"miután leadta a tananyagot, már a diák is ugyanazt tudja"
Egyáltalán nem ugyanazt tudja. Nem értem, miért nem tudod felfogni, hogy a tanár fejében egyetemi szintű tudás van.
Pl. egy magyartanár egyetemen olyan irodalomelméleteket tanul (strukturalizmus, formalizmus, a posztmodern irodalomelméletei stb.), amikről egy középiskolásnak fogalma nincsen. Nyelvészetből sem az alany és az állítmány a téma egyetemen, hanem a generikus grammatika, szintaxiselmélet, nyelvpragmatika és ezer ilyen témakör, amikkel több féléven keresztül foglalkoznak, több ezer oldalt olvasnak el a témában, szigorlatoznak belőle. Ehhez képest, ami egy középiskolában van, az alany és az állítmány, kb. a bakfitty kategória.
Ugyanez van a történelem esetén is. Ott egy egész félév (sőt, van, amikor több félév is) megy el olyan témakörökre, hogy "római köztársaságkor". Ciceró műveit, Plutarkhoszt, Suetoniust és más történetírókat kell olvasni, emellett rengeteg tanulmányt, szakirodalmat, ami több száz oldal, több monográfia. Félévkor vizsga van belőle, ami önmagában, erről az egy témakörről, hogy "római köztársaság története" sokkal több anyagmennyiség, mint az egész történelem érettségi.
Amikor a tanár neked tanítja a római köztársaságot az iskolában, akkor mindebből neked 1-2 órán mond el valamit, mert kb. a mostani tankönyvekben 1-2 óra alatt lezavarják az egész római köztársaság témakörét. Te majd pont ugyanannyit fogsz tudni ezután mint a tanár. :D Ne nevettesd már ki magad. Az igazság az, hogy ha a tanárnak 100 egység tudás van a fejében, abból az iskolában, amit meg kell tanítania, kb. 1-2 egység. A diák (te is) csak ennyivel találkozol, a nagyon alapokkal, kb. az alapfogalmakkal.
Különben is, az, hogy a tanárnak mit kell megtanítania neked, az elő van írva és időben is változik. Az én időmben (amikor középiskolás voltam) a római köztársaság azért még jó pár tanóra volt, ma már sokkal szűkebb. A tanár ehhez alkalmazkodik, ha sok órában kell tanítani, sok órában tanítja, ha kevesebb órát ír elő a tanmenet, akkor kevesebb órában. Ha emelt szinten tanítja, akkor meg ahhoz igazítja azt, amit lead. Ne mondd már, hogy mindenki, aki ezeken az óráin részt, ugyanannyit fog tudni! Mert te ezt állítod, hogy mindenkinek a tudása megegyezik a tanáréval...
A valóságban fogalmad sincs arról, hogy milyen tudás van a tanár fejében. Sokkal komplexebben látja át az egész tantárgyát, olyan dolgokat tud, aminek még a létezéséről sincs fogalmad. Több évig rengeteg könyvet olvasott el a témában, és amit neked előad középiskolán, az csak egy nyúlfarknyi kivonatocska csak mindebből, valójában csak alapfogalmak szintjén van, annak is nagyon az alsó szintje.
Ugyanis minden tudása, ami a tanárnak van, azt az egyetemen tanulja meg. Vagyis ha valaki leérettségizik pl. matematikából, vagy történelemből vagy magyarból, az nem azt jelenti, hogy egy hajszálnyit is tud ezekből. Mert egy érettségi mögött lévő tudás az valójában semmi. Az igazi tudást csak érettségi után, az egyetmen fogja megtanulni az illető, ott fog olyan összefüggéseket átlátni, és annyira belelátni a mögöttes tudományba, hogy valamilyen fogalma legyen arról, hogy egyáltalán miről van szó.
Ezt én mind értem, csak azt nehezen tudom elképzelni, hogy az érdeklődő diáknak esetleg ne mondja el azt a részt is, ami nem része a tananyagnak. Meg egyébként is, az interneten bárki hozzáférhet, nem hiszem, hogy ebben bármi titkos lenne. Persze a törihez érdemben nem tudok hozzá szólni, a matekhoz esetleg inkább. Na azt viszont nem hiszem, hogy bárkit érdekelne a felső szintű matek. Azon kívül, hogy buktatni lehet vele a hallgatókat, nem nagyon van benne semmi használható, vagy érdekes.
Na persze itt a lényeg inkább az, hogy minden megtanulható. Tanárnak szerintem még csak nem is a legjobb képességű diákok mennek. Viszont a kérdésre szerintem egész jó választ adtál, ugyanis a matektanárt az egyetemi tanárok tanították.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!