Pedagógusként felmondász, ha életbe lép a státusztörvény?

35 vagyok, van egy enyhén sérült, 8 éves, elsős fiam. Egyedül nevelem, így praktikus a tanárság, hiszen nagyjából együtt vannak a szüneteink.

De amint nagyobb lesz, elmegyek inkább műszakolni. Elegem van ebből a cirkuszból, hogy mindenki lenéz, mert "csak" egy tanár vagyok. Megalázó ma Magyarországon tanárnak lenni.

Úgyhogy nem, nem mondok fel még most, de pár éven belül mindenképp.

47 éves matektanár vagyok. Úgy érzem hogy ennyi idősen már nem tudnék más pályára menni így a státusztörvény miatt nem mondok fel. Ha 15 évvel fiatalabb lennék akkor elhagynám a pedagógus pályát.

Az veszem észre hogy a környezetemben a tanárok a rosszabb iskolákból átigazolnak a jobb suliba. Én is ezt teszem, mert éppen iskolát váltok. Bejelentettem 1 hete a főnökömnek hogy augusztustól másik iskolában leszek. Hirdetik minden felületen az állásomat de eddig még érdeklődő sem volt.

3. Én 46 évesen kezdtem el új egyetemre járni, 47 évesen már az új szakmámban dolgoztam, és idén nyáron, 49 évesen végzek az egyetemmel (3 éves szak).

Te is megteheted, hogy elvégzel egy 1 éves mesterszakot, közben tanulsz a nyáron egy kis adatelemzést, és szeptembertől keresel adatelemző munkát, a jelenlegi fizetésed minimum duplájáért.

Én megértem, ha nehéz ennyi év után mozdulni, a gyerekeket se akarod otthagyni, de – az ajtó nyitva áll.

Én lépni fogok. A gyomrom ezt már nem veszi be.

Az idősebb kollégáim persze mind maradnak, lapítanak...és győzködnek, hogy gondoljam át alaposan, mert ,,feladom a hivatásommal együtt az elveimet". Na hát erről nekem nagyon más a véleményem.

Megvárom a törvény pontos szövegét.

Elolvasom. Aztán döntök.

De valószínűleg maradok.

37 F.