Mi értelme egyetemeken az alapképzésnek? Egy alapdiploma hol helyezhető el egy technikusi végzettség és egy igazi, mesterdiploma között?
Nem sok értelmét látom, Európában sok országban kiépült szakképzési rendszer mellett van felsőoktatás, csak azért kell erőltetni, mert Amerikában ez van?
Ráadásul olyan területeken is erőltetik, ahol semmi értelme (pl. bölcsészet, társadalomtudomány, természettudomány, sokáig tanárképzésben is).
Nálunk ez úgy megy, hogy valaki, akinek elég nagy hatalma van kitalál valamit, és azt ha törik, ha szakad véghez viszi.
Ilyen - többek között - a kétlépcsős egyetemi képzés. Bevezették mindenhol, majd fokozatosan jöttek rá, hogy ez több területen nem jó. Ezután az volt a nagy ember nagy ötlete, hogy meg kell szüntetni a kétlépcsős képzést.
"Félkész" "szakemberek" képzése, akiket utána adott munkakörre viszonylag gyorsan be lehet tanítani és olcsóbban dolgoznak. (munkáltatótól idézve, mint az ideális képzettségi szint)
Ez a szint a technikus és a mesterdiploma között van.
Egy Bsc szak egy régi rendszerben főiskolai végzettségnek felelt meg. Akkoriban 4-5-6 éves egyetemi szakok, és 3 éves főiskolai szakok voltak többnyire.
Én nem értek ezzel egyet, hogy nincs értelme, én inkább sok mesternek nem látom értelmét. Pl egy 3,5 éves kereskedelem és marketing szak után szerintem egy kereskedelem vagy marketing mester alig ad valami pluszt, és ez sok társadalomtudományi területen is így van. Sokaktól hallom, hogy mesteren csak ülnek, és unatkoznak, mert ugyanazt mondják el még egyszer, amit már Bsc-n is tanultak.
Az a baj a mesterrel, hogy semmi értelme legtöbbször. Ha ugyanaz az alap és a mesterszak, akkor a mester fele ismétlés azoknak, akik nem abból a szakból tettek alapdiplomát.
Sok mérnöki szakon (villanyon-infón főleg) osztatlan képzésben se lehet annyi dolgot megtanítani, hogy azonnal piacképes fejlesztőmérnök legyen a hallgató. Egyszerűen az ipar túl gyorsan fejlődik egy egyetemi rendszerhez képest. Vagy ultra specializált szakok kellenek, vagy marad az ami most van.
Sokan azért nem mennek mesterre, mert semmi extrát nem ad már nekik. Én is csak a PhD miatt végzem az Msc. képzést.
A BSc sokkal többet ér. Én TTK-s vagyok és komolyan gondolkodtam azon, hogy ne menjek MSc-re. Így is 2 éve dolgozom az iparban, tehát nem igaz, hogy anélkül nem vesznek fel, mert még a BSc-m sincs meg (vézős vagyok egy 3 éves képzésen). MSc-vel kétlem, hogy többet fizetnek lényegesen, tekintve, hogy mindenhol nekem kell megadni a bérigényt, nincsenek sávok. Igen, verseny szempontjából előnyben vannak az MSc-sek. De nekem meg van rengeteg más eredményem, szakmai tapasztalatom. Nem biztos, hogy ér az a mester annyit. Határterület a BSc-m és az eddigi munkám közt, valószínűleg rengeteget tudok abból, amit majd elmondanak.
Az osztott rendszer lehetővé teszi, hogy gond nélkül felvegyenek külföldi MSc-re itthoni BSc után. (Ez így is történt, még ösztöndíjat is kapok)
Szerintem sok rossz dolog van az oktatásban és a felsőoktatásban is, de ez egy jó dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!