Történelem: Melyik oktató filmsorozat \ személy lehetett akit a történelem órákon láttunk gimnáziumban? - Mosolygós, szimpatikus arcú és kellemes hangú

Sorozat.

Igen, magyar történelem. És magyarul is beszélt az illető.

Arra nem emlékszem, de időnként vagy rendszeresen valamilyen minták mozogtak (talán lassan, komótosan) a háttérben.

Ezen a Földön.

Én a Bibliában hiszek, és a lelkiismeret is azt mondja, hogy van létezés a halál után. Mennyország vagy Pokol attól függően, hogy Isten kegyelmét Jézusban elfogadta-e az ember, mert más út nincs. Tehát abban hiszek, hogy ezekben a másodpercekben is létezik az egyik helyen.

Ha a Mennyországba került, akkor nem sajnos, hogy meghalt, hanem nagyon is örvendezni kell rajta, mert nem az örök szenvedés helyére, hanem az örök öröm helyére juttatta magát. Ha tehát a Mennyországba került, akkor nagyon is jó volt számára a halál.

Ha viszont nem a Mennyországba került, akkor JAJJ neki, mert véget nem érő szenvedésben van része, mert meghazudtolta Isten szentségét és nem hagyta, hogy Jézus megváltsa őt a bűnei következményétől, az örök bűnhődéstől, az örök szenvedéstől.

Akkoriban számomra nagyon szimpatikus volt ez az ember a szép arca és a kellemes hangja miatt. De ezek nem viszik be őt a Mennybe, sem nem csökkentik a büntetését a Kárhozatban (ha oda jutott), mert ezek adottságok voltak, amiket Istentől kapott. Isten alkotta őt ilyen szimpatikussá. Én nem kívánom őt betuszkolni a kapott adottságai miatt utólsgosan a Mennybe, ha nem oda került volna, mert tisztában vagyok azzal, és el is fogadom, hogy Isten nem azt nézi, ami a szem előtt van, hanem azt nézi, ami a szívben van.

Egyedül az a kérdés, hogy Jézussal szemben milyen döntést hozott ezen a Földön. Én nem ismertem őt, nem tudom, hogy hová került, de Isten igazságos, akármelyik helyre is került.

Megtérésem óta így látom a halált és jó érzés, hogy Már nem kell aggódnom a halált illetően, mint annak előtte, mert meggyőződésem, hogy meg vagyok mentve az örök szenvedés helyétől, a Kárhozattól Jézus váltsághalála miatt.

Arra buzdítlak azért téged, hogy te is keresd a lelked nyugalmát, sőt ne csak te, hanem az is, aki majd akár 30 év múlva (2053-ban vagy ezek után) olvassa ezt a hozzászólást - ha egyáltalán létezni fog ez a weboldal és a világ is.