Volt tanárok, akik otthagytátok a pályát, most mi a munkátok? Szeretitek?

Magyar-latin-francia szakos tanár voltam.

Nemcsak a tanárok botrányos fizetése, hanem egyéb családi okok miatt is kiköltöztünk Franciaországba.

Ott először elvégeztem Lyonban egy 3 éves kiegészítő (harmadfokú) egyetemet, aztán ugyanezen a fakultáson lettem magyar-francia professzor.

Még két év tanulás egy másik egyetemen, és némi tolmácsolás és kapcsolat-szerzés után műfordtó lettem.

Magyar kiadóknak fordítok franciára és vica-versa.

Emellett állandó lektori állásom is van, de ott én választom meg, hogy mit vállalok.

"nekem rémálom minden nap :("

Ezért kell tenni ellene. Minél előbb teszed, annál jobb. Keress valami lehetőséget, ami érdekel, és akár kezdj el abban a témában egy újabb képzést.

Engem nagyon lehúztak, nem vették jó néven az iskolában a kollégák, vezetőség stb., hogy elkezdtem egy másik egyetemen tanulni, és bizonyos időszakokban nem voltam elérhető. Persze jöttek a rosszmájú megjegyzések is, hogy "minek ez", "felesleges időpocsékolás", "leterhelem magam", "sokkal rosszabb lesz egy 8 órás munkahelyen dolgozni", "az is rossz, hidd el, túlóra stb.". Ezekből látszik, hogy mennyire burokban élnek a tanárok, és fogalmuk sincs a való életről. Nincs nyári szünet az igaz, viszont a ledolgozott 8 óra után azt csinálok, amit akarok, mentálisan sokkal egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életem van. És nem kell a filléreket számolnom hó végén, autót, házat vettem, külföldre járok nyaralni. Egy kezdő tanárnak ezek elképzelhetetlen dolgok, az elérhetetlen kategóriában vannak...

Jól teszed! Mindenképpen jobban fogsz járni, hidd el! Még akko is jobban jársz, ha valahová elmész melózni, mert egy idő után abban is tapasztalatod lesz és kereshetsz jobban fizető munkát. A tapasztalat, rátermettség a lényeg.

Épp ezt akartam még mondani, hogy az állami alkalmazotti létben az is a rossz, hogy ki vagy szolgáltatva az állam kényének-kedvének. Én nem fogok tüntetgetni, engedetlenkedni, sírni, könyörögni senkinek, hogy jobbak legyenek a munkakörülményeim és nem fogom annak alávetni magam, hogy tőlem függetlenül, valakik döntsék el, hogy mennyi lesz a fizetésem. Majd 2027-re eléri a diplomás átlagbér 80%-át. Aha, persze, mennyire szánalmas ez! De igazából itt nem a kormány a szánalmas, hanem az, hogy vannak emberek, akik alávetik magukat ennek az életnek.

A való életben a szabadságot kell keresni, azaz dolgozz, és ha dolgozol, azt fizessék meg. Ha nem vagy elégedett, keresel mást, és akkor jobb lesz a fizetésed. Ez a való élet, a normális, egészséges lét, amikor te döntesz a saját sorsodról, és nem kunyerálsz másoknak azért, hogy pár tízezer forinttal ugyan emeljék már megy legyenek szívesek a béred, hogy valamennyire kövesse az inflációt...