Az baj,ha nem tanulok eleget?

10-20 perc, őszinte leszek k@rva kevés. Nekem a zanza tv segített. 11. Osztályban már nem igen engednek tovább ha nem teszel le valamit az asztalra. Hiszen vagy most buksz meg vagy érettségin. Nyilvan az előző a jobbik eset. Ha vannak céljaid/álmaid akkor kénytelen leszel neki állni tanulni, saját magad miatt.

Nekem még az is szokott segíteni ha az éppen megtanulandó anyagot, dolgozatba fogadalom.

Tehát, adott egy témakör, és azon belül kérdések kreálok, és megtanulok rá a válaszokat. Majd megirom, és kijavítom magamnak.

Ebből nem derül még ki, hogy milyen tanuló vagy, milyen jegyeid vannak, mennyire figyelsz órán és érted meg az anyagot, és mennyi időre van szükséged a megtanuláshoz.

Mert ha például jó tanuló vagy, figyelsz órán és meg is jegyzed, akkor a tanulás legfeljebb csak újraolvasása az előző anyagnak, nem otthon kell felfognod és megértened.

Ha ennek az ellenkezője jellemzőbb, és szarsz az egészbe, az kihatással lehet a jövődre, de a kérdésből ez sem derül ki, hogy miért csinálod ezt. Például nem ugyanaz a következménye, ha például úgysem tanulsz tovább, vagy úgyis külföldre dobbantasz amint lehet, vagy kő gazdagok vagytok úgyhogy úgyis alád lesz minden pakolva és nem kell gürcölnöd semmiért az életben, vagy épp csak demotivált vagy, eleged van mindenből, nincsenek céljaid, ki akarsz szállni a mókuskerékből és kicsit másra figyelni, vagy bármi más.

Rengeteg nézőpont és tényező van itt, a kérdés pedig csak arra fut ki, hogy írjunk egy "igen" vagy "nem" választ.

A lényeg hogy értsd az anyagot.

Én órán figyeltem, de otthon nagyjából semennyit nem tanultam.

Ha az órán mindent megértesz foglalkozhatsz tanórán kívüli dolgokkal, de nem árt ha az a későbbiekben a javadat szolgálja (tanórán kívüli tanulás, sport, stb)

"józan paraszti ész"

Kedves, kérdező!

Ha már józan paraszti észről van szó, akkor ezt a kérdést ki se raktad volna, mert logikával rájössz diákként is, hogy:

Tanulsz vagy tehetség, mihez értés kell ahhoz, hogy jövőd legyen.

A legjobb ezek kombója.

Jómagam karriert építettem 8 osztályra, ám intelligencia, mikhez értés és tehetségen alapul.

Játéktervező exem pedig csak érettségivel rendelkezik, sok egyetemre be-be járt, de nem tetszett neki, ám globális szinten ismerté vált munkássága, munkái.

Rokonjaim között is vannak, akik kevés iskolával céghálózatokat hoztak létre.

Ám kevés ezen személyek létszáma, akik "szarból várat tudnak építeni."

Jómagam értékelem, tisztelem és becsülöm ezen ismeretségeim személyeit. Mindig tanulunk valamit egymástól.

A legtöbb ember nem jön rá vagy nincs kiemelkedő erős jellemzője, amit kamatoztatni tudna.

Jómagad, mennyire ismered igazán azt az embert, aki visszatekint a tükörben szemtől szembe?

Milyen képességeid, mihez értéseid vannak, amiből lejet építkezni?

Azt is megsúgom: attól, hogy valakinek nincs papírja dolgokról ugyanúgy tudást halmoz, fejleszt, bővít.

Folyamatos fejlődés, tanulás nélkül nincs jövő.

Ezen dolgok hiányában csak stagnálás lehetséges vagy a süllyesztő.

Lelj rá arra mit szeretsz, mivel foglalkoznál szívesen és akkor már szeretni fogod a "tanulást".

Sőt adott szakmabelieket, személyeket felkeresve érdeklődhetsz a tevékenységükről.

(Mai napig, akármi picit is érdekel vagy valami lehetőséget látok benne, nem kímélem az illetőt és kérdezek. Pl fogdokimmal az eszközökről, alapanyagokról beszélgetünk és párat be is szereztem, használom csak más termékkörben.)

Tudom milyen érzés, amikor olyan dolgokat tukmálnak beléd, melyek egyáltalán nem érdekelnek, "de kell" - ahogyan szokták azt mondani.

Akkor érdemes lázadozni a sablon rendszer ellen, ha tudod is mik az erősségeid és vannak terveid azokra alapozva.

Vagy akár a kigondolt dologgal kapcsolatban átiratkozni máshova, ahol azzal foglalkozhatsz, ami közelebb áll hozzád.

Ha nagyon külön utat akarsz járni és már tudod is, hogy mit, akkor fel kell készülnöd lélekben is.

Pl lehet a szülők ellenezni fogják, mindaddig, amíg nincsen eredményed, karriered a kihondoltakból.

Az átalam említettek s jómagam is átestünk ezen.

Átlagosan kb 5-10év.

Attól függ mi és hogyan haladsz.

Mindez, amit leírtam csak példa, hogy nem lehetetlen, de tudatosság, testi-lelki küzdelem, megfelelő képességek és személyiség szükséges ehhez.

Arra nem alapozhatsz "utálok tanulni, kilépek a nagy világba."

Akkor időd se lesz nyugisabb körülmények között go dolkodni mimdezeken.

Meg az elején vacak melók mellett kell építkezni a semmiből +nem elverni a pénzt, hanem jól bánni vele.

Megfelelően beosztani és a félretettből többet csinálni képességeddel, tudásoddal stb.

Ami nem alapulhat bankra, szerencsejátékra, tőzsde, kripto vackokra, hanem

Mindennek logikusnak, eredményesnek kell lennie.

Kezdetben tegyél szert önismeretre, erősségeid feltárására.

Tanulj és fejlődj azokra alapozva.

Az ember haláláig tanul más-más formában.

Ami érdekel, megihlet simán neki állok és megtanulom, betanulom, amikhez kell azokhoz pedig gyakorlok.

Pl jelenleg 3 programot tanulok felváltva.

Tipp: angol nyelvtudás nem rossz, ha van.

Pl neten is előbb találsz sok mindenre infókat, tudás anyagot. Magyarul nem igazán.

Ne hozz elhamarkodott döntést szimpla pillanatnyi érzésre alapozva.

Suli mellett, ha csak kb fél órát tanulsz:

Mit csinálsz a többi időben?

Fordítsd magadra és célod megkeresésére!

Tedd félre pl a telót/netet.

Sétálj, bicózz vagy emelj magad elé egy lapot és agyalj.

Fókuszálj önmagadra, ha tényleg fontolod a suliból való kilépést. Vagy akár találsz egy olyan utat, ahol másik suli képbe jöhet... Stb.

Lényeg: ne csessz ki magaddal.

Sok sikert! Remélem nem kapkodod el és megleled a kérdésekre a választ.