Mi a legnagyobb különbség gimnázium és egyetem között?

Magadra vagy hagyva. Ha valamit meg kell csinálnod akkor senki se fog emlékeztetni naponta hogy mondjuk beadtad -e a Záróvizsgára való jelentkezést vagy jelentkeztél -e időben szakdolgozatra.

Én nem mondanám azt hogy több az anyag, inkább csak máshogy van elosztva. Míg középsuliba vannak "röpik" meg havonta témazárók addig egyetemen vagy félév végén vizsgázol 5 hónap anyagából vagy 1-2 ZHt írsz belőle félév közben.

(Van ahol van szigorlat is de az egy teljesen más dolog)

Az anyagok azonban nehezebbek főleg ha nincs meg hozzájuk az alaptudásod.

Egyetemen dönthetsz az óráid egy részének az időpontjáról, néha tanárokról. Arról is dönthetsz hogy bejársz -e az óráidra vagy sem.

Összességében: Sokkal szabadabb és rugalmasabb az egyetemi élet, de ez egy kétélű kés, egyrészt úgy rendezed az idődet és a dolgaidat ahogy akarod, másrészt viszont ha nem figyelsz akkor könnyen letévedhetsz az útról és könnyen kibukhatsz.

Ugyanazt tudom mondani, amit a többiek. Kicsit már utaltak rá, de nekem az volt a legnagyobb különbség, hogy itt senki nem mondja, hogy mit hogyan csinálj, mennyit tanulj, hogyan oszd be az idődet, stb. Persze, ilyen módon középiskolában sem mondják, de ott van rendszeres számonkérés, ezért a többség minden órára tanul valamennyit, tudod, hogy csak a tankönyvi anyagból + az órán elhangzottakból lesz a dolgozat, van több éved kiismerni a tanárod elvárásait és a saját képességeidet, úgyhogy igazából nem érnek meglepetések.

Na, egyetemen ez nem így van. Sok esetben egyáltalán nincs számonkérés a szorgalmi időszakban, úgyhogy könnyű azalatt a 3 hónap alatt ellustulni, megcsúszni a tanulással, és úgy elérkezni a vizsgaidőszakhoz, hogy nem tudsz semmit. Középiskolában nem olyan nagy baj ez, pl. egy töri témazáróra bőven fel lehet készülni egy hétvége alatt, még akkor is, ha az azt megelőző hetekben nem nagyon tanultál, hiszen nem túl nagy az anyag, és csomó feladat megoldható józan paraszti ésszel. Egyetemen viszont a legtöbb vizsgát simán bukod, ha pár nappal előtte állsz neki tanulni. A legtöbb tanárt és az elvárásaikat nem ismered (legalábbis az elején, főleg a nagyobb egyetemeken), és mivel még nem voltál korábban ilyen helyzetben, az is időbe telik, hogy kiismerd, hogy hogyan tudod magadból kihozni a legtöbbet egy egyetemi környezetben. Az elején nekem ez ijesztő volt, és ért is pár pofára esés, de aztán belejön az ember az egyetemi létbe is.

A második válaszolóhoz hasonlóan nekem is az a tapasztalatom, hogy itt már a többség jóval "érettebb", mint középiskolában. Közel sem minden értelemben, de nincsenek ilyen gyerekes piszkálódások, negatív értelemben vett klikkek, "menők" kontra "nyomi stréberek"... És nem azért, mert itt nem különböznek egymástól az emberek, egyszerűen mindenki elvan a többiekkel. Középiskolában ha valaki nem szimpatikus, akkor sajnos gyakran piszkálni kezdik. Egyetemen egyszerűen békén hagyják, és barátkoznak mással. Persze, kivételek mindig lehetnek, de nálunk sokkal pozitívabb volt ilyen értelemben az egyetemi légkör, mint a középiskolai.

A többieket azzal egészíteném ki hogy az egyetemen nem 25%-tól adják meg a kettest.

A középiskolában úgymond foglalkoztak veled de az egyetemen a tanár sokszor még a nevedet sem tudja.

-Az év beosztása. Gimiben egy tanév szeptembertől júniusig tart, míg egyetemen szemeszterben számolnak.

-Egyetemen egy kurzus a legtöbb esetben csak fél évig tart (igen, tudom, vannak egymásra épülő tárgyak is) és nem több évig.

-Gimiben több dolgozat van és felelés, így sok esély van javítani, míg egyetemen egy számonkérésen rengeteg múlik.

-Egyetemen nincs bukás olyan értelemben, hogy az összes tárgyat meg kell ismételni. Újra fel kell venni azt, ami miatt csúszás előfordulhat.

-Nem biztos, hogy mindenki ahányad éves mint te. (Nem tudom, hogy mondják.) Vannak, akiknek másik félévben kötelező a tárgy, vannak, akik csúsztak, vannak, akik hamarabb felvették (ha nincs követelménye), így egy kurzuson egyaránt lehet első és harmadéves is.

-Egyetemen a tanárok csak tanítani vannak. Gimiben sokszor meg lehet kérdezni a tanárokat hivatalos ügyekben (pl. ezt vagy azt hogyan kell befizetni) míg egyetemen legtöbb esetben ők sem tudják, arra van a TO.

-Tanár diák kapcsolat. Háromféle volt nálunk. Vagy tegezés mindkét fél részéről (inkább a doktoranduszokkal), vagy magázás mindkét fél részéről (a magyar anyanyelvű tanárokkal), vagy tanár tegez és diák magáz. (Két tanárnál volt ez, de nem zavart minket, nem is magyarok voltak. Nyelvszakos voltam.)

-A tanárnak, ha nem kevés létszámú szak és nem ugyanazok tartják a legtöbb órát fogalma sincs róla, hogy ki vagy. (Mi mindig nagyon kevesen voltunk, 15-en szemináriumon vagy 40-en az előadásokon és egy tanár tartott vagy 4-5 kurzust így nyilván nálunk mindenki tudta ki kicsoda, de egy 150 fős kurzus esetében nem biztos.)

-Az anyagmennyiség, ahogy már előttem is írták.

#4 Szerintem azért nincs ilyen piszkálódás mert nem vagy összezárva senkivel sem. Sokszor ugyanolyan évfolyamos szaktársadnak is full más az órarendje és sokszor találkozol új emberekkel.

Én pl nem is a szaktársaimmal barátkoztam hanem full másokkal.

Plusz mindenféle dologra lehet jelentkezni ahol megint csak megismerhetsz embereket.

Ezzel szemben 4-8 évig össze vagy középsuliba zárva ugyanazzal a 30 emberrel. Osztálytalálkozón realizálja az ember h mennyire full más irányba ment tovább az életetek

Tudom, hogy általában nem igaz, de számomra:

1. Pontosan azt tanulom, amit szeretnék

2. Nincs osztályfőnök

3. Nem kell kiöltözni vizsgára "mert csak"

Sokminden nem változott. Az "osztály" létszáma kezdetekben 25 körül volt, a tanárok ismernek, gimiben is magamnak intéztem dolgokat, egyetemen sincs sok intéznivaló ha mindent normálisan csinálsz. Az anyag még talán könnyebb is és igen, én tényleg pontosan azt tanulom, amit szeretnék. Mindenki velem egyidős, minden órán kb ugyanazokkal vagyok (amennyire gimiben is), ugyanúgy vannak házik meg dolgozatok csak nem tz hanem zh.

Ha valaki szeretné, privátban kifejtem jobban.

Nekem lényeges, jelentős változásokat nem hozott az egyetem, mert a középiskolához hasonlóan továbbra is eltartott vagyok, illetve itthon lakom a mamahotelben. Anyagiakat tekintve annyi különbség van, hogy egyetem mellett dolgozok (demonstrátorkodok az egyik tanszéken, magántanárkodok, sőt ha minden jól megy, akkor szeptembertől kezdve gyakornok is leszek egy cégnél), így a kiadásaim jelentős részét (kb harmadát-felét) magamnak fizetem. Ügyintézésben túl sok változást szintén nem hozott az egyetem, középsuliban is magamnak intéztem mindent. Amiben különbség van, az a tananyag mennyisége, egyetemen sokkal kevesebb, mint középsuliban volt, illetve a számonkérés nehézsége is 1-2 kivételtől eltekintve jóval könnyebb. Közösségben annyi változás van, hogy nem ugyanazt a 33 embert kell néznem egyetemen minden nap, mert a szakomon tavaly 190-en voltunk, így az egyetemi közeget elég személytelennek élem meg, de legalább az emberek nagyrésze normális, nem úgy mint középsuliban.

Személy szerint valószínűleg mesterképzést nagyobb váltásnak fogom érezni, mert azon a szakon, ahová menni fogok, ott kb. 15-30-an leszünk, illetve jó eséllyel kollégista is leszek, így nem Budapesten fogok lakni, hanem vidéken teljesen új emberek közt.