Elkezdeni így a fogorvosi egyetemet, hogy elment tőle a kedvem és lehet, hogy nem is vagyok oda való?

18 évesen sajnos mindannyian ezt éreztük, ez teljesen normális. De ha úgy érzed, hogy most egy kis pihenőre van szükséged, vagy csak több időre, hogy átgondold az egészet, akkor a passziváltatás is jó megoldás lehet. Aztán később lehet újra vissza fog térni a motivációd, és csak most van egy rosszabb időszakod.

Egyébként az én fogorvosom nem mosolyog és nem is beszél túl sokat, csak a lényeget beszéljük meg, amit én nem is bánok :D Csak az asszisztensével beszélget néha. Szóval emiatt szerintem nem kell aggódnod.

Kezdd el és ha fél év múlva ugyanígy gondolod, akkor ahogy az egyes írta, passziváltass.

A fogorvos nem pszichológus. Ha szakmai tudásod megvan és az az érzés, hogy gyógyìtani szeretnél, akkor jó orvos leszel, ne aggódj.

Bízz magadban!

"A leendő szaktársaim közül megismerkedtem párral, ők nagyon lelkesek meg motiváltak, belőlem pedig valamiért hiányzik ilyen mértékű motiváció."

Nem baj az, ha tudsz összpontosítani a tananyagra. A második képzésemre én is kiégtem, főleg hogy már a munka jobban érdekelt, kellett is a pénz es rettenetesen elásta magát az évfolyamom a szememben (nem megyek bele, folyamatosan ment a dráma az első félévben és úgy, hogy én mellette próbáltam annyit dolgozni, amennyit tudtam, miközben ők a dedós hülyeségeik miatt variálták át a közös munkákat meg minden csapatfeladatot, nagyon elegem lett belőlük). Egy antiszociális magányos farkas voltam, akinek elege van mindenből. A hülye bejárósdiból, a hülye emberekből, hogy mindenki meg akarja nekem mondani, mint egy hülye gyereknek... Kiégtem ettől. Aztán így is ötössel végeztem. Nem voltam lelkes, szétkritizáltam a képzést, de tanulni tudtam és elvoltam az anyaggal, minden más meg le volt szarva.

Mivel ez egy hosszabb képzés, valószínűleg idővel bele is fogsz jönni szépen. Próbáld meg, ha nem úgy sikerül az első félév, menj el fél évre passzívra és majd utána kitalálod, mi legyen a folytatás.

Ha nincs alternatív pálya még a fejedben, akkor érdemes lehet elkezdened a fogorvosit, hátha evés közben jön meg az étvágyad. Ha az első félév elvégzése után otthagyod, nem keletkezik visszafizetési kötelezettséged, azaz a 12-ből egy állami támogatású félév elvesztésén felül más hátrányod nem lesz. Februárban pedig jelentkezhetsz valahova máshova.

Ha introvertált vagy, nem akarsz emberekkel foglalkozni, akkor esetleg a biológusi vagy gyógyszerészi pálya nem érdekelne? Ez utóbbi esetben az első két fogorvosi félév elvégzése után egyetemen belüli szakváltási kérelemmel is átkerülhetsz gyógyeszrésznek, nem is kell újra felvételizned, s az elvégzett tárgyaid egy részét is elfogadtathatod.

Szia!

Én orvostanhallgató vagyok, idén kezdem a harmadévet. Nagyon átérzem amit írsz, mivel szinte ugyanabban a cipőben jártam annak idején, mint most te. A gimis éveimet teljesen a tanulásnak szenteltem, minden kapcsolatom, sikerélményem az iskolához kötődött. Célirányosan, kiskoromtól kezdve orvos akartam lenni és mindent meg is tettem annak érdekében, hogy ez az álmom valóra váljon. Lett egy halom pontom a felvételin, nem is volt kérdés, hogy bekerülök, de valahogy mégsem az a bizonyos önfeledt elégedettség fogott el, hanem épp ellenkezőleg: alig voltak barátaim, akikkel ezt az örömöt megoszthattam volna, a közvetlen környezetem pedig el is várta tőlem, hogy sikerüljön. Ezzel együtt megjelent az a kétségérzés is, hogy egyáltalán alkalmas leszek-e erre a pályára. Kedves vagyok, türelmes és segítőkész, de zárkózott és úgy éreztem, nem tudnék megfelelően kommunikálni a páciensekkel. De természetesen elkezdtem az egyetemet.

Ez egy teljesen más közösség, mint az eddigiek, sokkal több lehetőség van mindenre, ellenére a rengeteg elsajátítandó tananyagnak. Rendkívül motiváló és támogató a közösség, hiszen mind ugyanazért vagyunk itt, ez pedig engem is nyitottabbá tett, sokat fejlődött a személyiségem. A betegkommunikációra pedig igen nagy hangsúlyt fektetnek a képzés során, emiatt nem kell aggódnod.

Ha most el is bizonytalanodtál, lehet csak azért, mert elfáradtál. Pihenj jó sokat, kezdd el az egyetemet, és használj ki minden lehetőséget az ismerkedésre. Ha később mégis meggondolnád magad a pályát illetően, akkor sincs semmi veszve, hiszen olyan fiatal vagy még. A lehetőségek tárháza óriási.

Sok sikert!