A tanárok mennyire emlékeznek a volt diákjaikra? Érdekli őket a további sorsuk?

Szoktak emlékezni, de számukra ez ugye természetes hogy vannak a tanítványok akik elballagnak..

Valaki jobban megragad az emlékezetükben, például, jajj, nem tudom, hogy van most xy, a múltkor láttam a buszmegállóban, stb, stb.

Szerintem ez attól is függ, hogy még is kiről van szó. Például osztályfőnökről? Ha például tegyük fel, egy olyan tanárról, aki nyolcosztályos gimiben tanít, és mindig 5.-től 12-ig kap meg osztályokat, akkor azért tanítása során csak néhány saját osztálya lesz, és egy tanár a saját osztályaira csak jobban emlékszik, mint olyan diákokra, akiket pár évig tanított heti 1-2 óraszámban.

Amúgy meg nyilván vannak olyan diákok, akik jobban megmaradnak az emlékezetükben, de szerintem a tanárok csak emlékeznek a saját osztályaikra, ha több diákra nem is annyira.

6 év után ráírtam miért baszogattak a tanárok. Azt kérdezte ki vagyok? Mert ő nem tanított biztos engen.

Pedig egy eléggé furcsa személyiség voltam, akire emlékezni kellene.

Tagadta, hogy baszogattak, de azért megkérdezte mi lett velem

22 éve tanítok matematikáját (eddig két munkahelyen volt) és mellette óraadó vagyok az ELTE-n. Bevallom őszintén, hogy nagyon kevés digitális ákra emlékezek a régmúltból mert nagyon rossz a névmemóriám.

Van családom és saját életem így nem követem a volt diákok életét. Ha találkozunk akkor elbeszélgetek velük kedvesen aztán megyek a saját dolgokra.

Tudom sokan ezért érzéketlennek tartanak.

Érdekes személyiség vagyok, és gyerekként meg gimiben is az voltam. Nem rossz, de érdekes, és ezt sok tanár állította is. Volt akivel első nap összevesztem. 😂 De mentségemre szóljon, ilyen egyszer volt.

Ettől függetlenül sose voltam rossz tanuló, és sok tanár azt mondta, hogy jó képességű vagyok, de volt velem néha 1-2 gond. Volt, hogy akkora hülyeséget csináltam, amit el sem hittem, hogy megléptem. 😂 A gimis éveim meg végig erről szóltak. Ennek ellenére múltkor volt gimis fizikatanàrommal találkoztam a boltban, köszöntem neki, és csak nézett. Biztos nem ismert meg.

Az általános iskolai matektanàrom meg évek után is megismert az utcán, és meg is állított. Nagyon szeretett engem. Igazából volt is egy korszakot általánosban mikor egy pár hétig nem érdekeltek úgy a dolgok, és nem pakoltam be következő órára, nem írtam házit, stb. És ez a tanárom volt az, aki rám szólt, és nem leordított, hanem megkérdezte mi bajom van? Ideje összekapni magam, mert ennek nem lesz jó vége. Az ő hatására kaptam magam össze, onnantól újra tanultam, bepakoltam, házit írtam, stb. Szigorú tanár volt, de szeretett. Nem tudom most megismerne-e.