Magyarországon volt hűbéri lánc?

12# Itt a kérdezőnek válaszoltam arra, hogy nem volt lehetetlen a birtokadományozás vagy eladás nemes és nemes között, persze nagyon ritkán történt. Viszont az tény, hogy a király adhatott jogot arra, hogy az adományozás megtörténjen.

A hűbériséghez annyi köze van, hogy egy nagyobb nemes akár adhatot egy lovagnak szolgálatait követően birtokot amitől ő a familiájának (családjának) tagja lett(familiáris). Ekkor elsősoron nem a király szolgálatában áltak ezek az emberek, hanem a családfejének voltak kötelességet tenni. Persze háború esetén vagy egyéb okokból szolgálhattak közvetlenül a király alatt is pl. királyi hadsereg, testőrség, stb.

Egyébként ha te írtad a 2-est akkor fejsd már ki, hogy pontosan milyen rendszer volt Magyarországon ha nem feudalizmus. Nem kötözködésből csak érdekel, hogy konkrétan milyen berendezkedés volt abban a korban.

13. A familiáris már eleve nemes volt! Teljesen rosszakat írsz.

Mo-n monarchia volt, a középkorban patrimoniális majd rendi és végül abszolút.

Feudalizmus kizárólag Nyugat-Európában volt, alapja a hűbériség. Kelet-Eu-ban nem és az Orosz és Oszmán birodalomban sem volt.

14# A familiáris az nem volt feltétlen nemes.

Egyébként ha megindoklod miért írok rosszat azt megköszöném mert így csak úgy tűnik mindha hasraütésszerűen mondanád azt hogy nem. Forrás vagy valaminek örülnék, mert ennyi válaszra érdemben nem lehet épitenie senkinek. Egyébként a monarchia mint szó annyit jelent hogy egyszemélyes vezetés(alias királyság) most ez a feudalimussal együtt működött ugyanis a feudalizmus nem egy államforma (nem úgy mint a monarchia) hanem egy komplex társadalmi, gazdasági és politikai rendszer. Emellett pl az Egyesült Királyság ma is alkotmányos monarchia, de már polgári társadalomról beszélhetünk manapság.

Azt feltételezni hogy csak Ny.-Európában létezett feudalizmus az nem éppen helytálló ugyanis egész Európában feudalizmus volt. Ez már csak azért is így volt mert a népesség túlzott többsége (főleg Kelet-Európában) parasztokból állt. Később Nyugat-Európában mivel a vidék élhetetlenné vált a városokban kezdtek el tömörülni, ezért itt már jelentősebb polgári réteg volt nem úgy mint ugyanakkor kishazánkban. Később a francia forradalom persze változtatott ezen a helyzeten. Na most az Orosz rendszer az tiszta feudális berendezkedés már a kezdetektől(Kijevi Rusz), sőt konkrétan a feudális rendszert ott szünt meg a legkésőbb. Na már most a törökök esete az teljesen más mivel az nem európai gyökerű nem is értem hogy jöttek ide, mivel ott tényleg nem feudalizmus volt. Egyébként az utóbb említett török és orosz berendezkedés sokkal centralizáltabb alapokon állt ezért is tartott ezeknek az országoknak később a modernizáció.

Az értelmes kritikákat pedig szívesen fogadom, egyébként tárgytalannak veszem a többi tartalmatlan választ mivel csak a kérdezőt hülyíted vele.

Az orosz társadalom, a Magyarországon is sokáig - és sok vonatkozásban még ma

is - közkeletű felfogás ellenére, sohasem ismerte a feudalizmust. A feudalizmus lényege

ugyanis nem a földesúr-ffiggő paraszt viszonyban rejlik, de nem is a katonai szolgálatért

adott földbirtokban (s a sort még lehetne folytatni). A marxista megközelítés az előbbi

viszonyban véli felfedezni a feudalizmus lényegét, abban, amit a földesuraság vagy a földesúri

rendszer kifejezésekkel jelölhetünk. A földesuraságot azonban el kell választanunk a

feudalizmustól, sőt ki kell zárnunk a feudalizmus fogalmából. A földesuraság ugyanis pl.

M agyarországon és O roszországban is létezett csakúgy, m int N yugat-Európában,

természetesen számos és jelentős (nemcsak időbeli!) eltéréssel - különösen ami az orosz

viszonyokat illeti. A feudalizmus viszont nyugat-európai jelenség volt (eltekintve a

Szentföldre történt “exportjától”), s még ott sem terjedt ki a térség egészére. A közös pont,

a földesuraság, tehát nem tudja megmagyarázni az orosz és a nyugati társadalmi-politikai

fejlődés közti különbségeket. A feudalizmus definíciója világossá teszi majd azt, hogy e

különbségek sok tekintetben a feudalizmus (illetve szűkebb értelemben a hűbériség)

meglétéből illetve hiányából adódtak.

A feudalizm us a vazallitás (homagium, fides) és a hűbérbirtok (feudum)

kombinációján nyugvó decentralizált struktúrájú politikai-kormányzati és társadalmi rendszer

volt (ez utóbbi alatt csakis a hűbéri társadalom értendő!), amelyben az állam jogait (egyházi

és világi) vazallusok gyakorolták egy többé-kevésbé szisztematikus hierarchia szerint; a

földbirtoklás hierarchiája és a mindenkori erőviszonyok szabták meg a jogok nagyságát; a

közjog és a magánjog közti különbségtétel megszűnt.4 Ebben az értelemben a feudalizmus

durván 1000-1300 közt létezett Nyugat-Európában - természetesen nem változatlanul, s

ezért az időszak 2 részre osztható: az első illetve a második feudális korra, s a korszakhatár

valahol a 12. század közepén húzható meg.

Sashalmi Endre történész

Mostmár értem az elméletet rendben. Közben átfutottam egy Engel Pál könyvet is így már értem mire gondolsz, viszont ezt még ő is megemlíti, hogy vita van afelöl, hogy hűbéri rendszer volt e avagy sem. Mint írtam a hasonlóságot fel lehet fedezni a két rendszerben, de azt kijelenti ekzakt nem lehet hogy nem az volt mivel a Nyugat hatott a Keletre. Kb olyan ez mintha azt kérdezném meg valakitől, hogy milyen szerinted egy normális család modellje. Valószínüleg rengeteg tulajdonsága azonos lesz, de lesznek kilengések akkor ha megkérdezzük mit tartanak a legfontosabbnak. Csak, hogy átjöjjön miről írok, ha a francia feudalizmus tipikusan egy decentralizált rendszer volt mivel nem tartották fontosnak, hogy minden a király keze alatt legyen, ezért pl. nagyobb volt a szabadság (nem nagy), addig pl. az oroszoknál egy centralizált modellt implementáltak mivel ezt volt hatékonyabb itt kevesebb is volt emiatt a szabadság(nem kevés).

Egyébként abban megegyezhetünk hogy igazad van, de amit én mondok az sem hülyeség mivel szerencsére nem minden "fekete-fehér" a világban hanem általánosságban nagyrészt "szürke".

Sajnálom, de világosan ki lehet jelenteni, hogy nem volt. Árnyalni persze lehet a képet, de alapvetően nem volt. Ezzel minden történész egyetért.

Ez pont olyan dolog, mint, hogy Franciaországot az abszolutizmus mintapéldányának emlegetik, holott nem volt/max. az elmélete volt jelen/