Valaki eltudná magyarázni a mássalhangzó törvényeket?

akkor én nem igazán a szabályát írom le, hanem próbálok abban segíteni, hogy felismerd.

rövidülés: ha a hosszú mássalhangzót nem ejted, mert van mellette egy rövid. pl állvány

nyúlás: ha egy rövid mássalhangzót hosszan ejtesz, mert azon van a hangsúly, pl lesz, kisebb

kiesés: ha sok mássalhangzó van egymás mellett és a középsőt nem ejted, pl mindnyájan - a d-t

írásban jelölt teljes hasonulás:ha az egyik mássalhangzó "teljesen hasonlítja" magához a mellette lévő mássalhangzót, magyarul ugyanaz lesz az egyik miatt a másik is. pl Eszter + vel -> Eszterrel. v lenne de r lesz. ilyenek: a mássalhangzóra végződő névszó + „val”, „vel”, „vá”, „vé” Pl.: lappal; az „ez”, „az” mutató névmáshoz bármilyen mássalhangzóval kezdődő Pl.:

ahhoz, ehhez; az ige sziszegő mássalhangzóra végződik (s, sz, dz) és ehhez a felszólítómód

jele járul, akkor a sziszegő hangot kettőzni kell. Pl.: moss

írásban nem jelölt teljes hasonulás: ugyanez de csak kiejtésben. ilyen: „ty”, „ny”, „gy” végű névszó + a birtokos személyjel j-vel kezdődő alakja pl.

anyja; „gy”, „ny”, „l” végű ige + j-vel kezdődő személyrag vagy felszólítómód jele, pl. hagyja, éljen

részleges hasonulás:

zöngésség szerinti: az egyik mássalhangzó zöngésíti vagy zöngétleníti a mellette állót, magyarul a mellette állónak a zöngés vagy zöngétlen párját kell ejteni. pl labda-lapda

képzés helye szerinti: itt az számít, hogy foghang, ajakhang, szájpadláshang vagy gégehang. az N hang képzésének a helye megváltozik ha ajakhang követi, pl színpad-szímpad

összeolvadás:

van két különböző mássalhangzó, ezek összeolvadnak és egy harmadik hangot ejtünk helyettük. pl szabadság-cs, látja-ty