Vegyészmérnök alapszak vagy kémia alapszak?

1. Miben tanulnak eltérő dolgokat?

Sok tantárgyuk ugyanaz, főleg az elején, sok a matek, a kémia, és egy nagyon kevés biosz és fizika is van mindkettőben. A mérnököknek több a matek és jobban is használják, van néhány olyan mérnöki tantárgy amihez kell egy jó matekos alap. A mérnököknek vannak még műszaki tárgyaik, amik vegyipari folyamatokat tanítanak meg, ezt a vegyészek sokkal kevésbé mélyen hallgatják. Cserébe a vegyészeknek több az elméleti kémia és a labor. Szóval ha érdekel a kémiának a nagy léptékű, ipari, műszaki oldala, illetve a nagyüzemű gyártások, akkor vegyészmérnök, ha inkább a kutatás, laborozás, kis méretű kémia vonz, akkor vegyész.

2. Melyik a piacképesebb?

Ez teljesen a választott szakterülettől függ. Kőolajiparban, petrolkémiában, műanyagos területeken inkább talán a mérnök, míg gyógyszerek, illetve szervetlen kémiai területeken lehet hogy inkább a vegyészt keresik jobban, de sok esetben mindegy.

3. Ugyanabba a munkakörökbe lehet velük később elhelyezkedni?

Az esetek 90-95%-ában igen. Én is most estem túl az álláskeresésen (vegyészmérnök MSc, kémiai tudományok PhD), és meg tudom erősíteni, hogy szinte az összes álláshirdetés úgy fogalmaz, hogy vegyészt/vegyészmérnököt keresnek, kevés olyan kivétel van ahol konkrétan és határozottan csak az egyiket fogadják el. De a jelentkezésnél úgyse az fog számítani hogy vegyész vagy mérnök, hanem az, hogy mi volt a szakterületed, szakirányod, van-e tapasztalatod abban a munkakörben amire jelentkeztél. Pl ha gyógyszeripari kutatónak mész, akkor örülnek ha láttál már preparatív kémia labort, van a kötelező laboros tárgyakon túlmutató laboratóriumi munkában tapasztalatod (pl. TDK kutatómunka), olyan a szakdogád/diplomamunkád ami kapcsolódik a választott cég tevékenységéhez, esetleg társszerző vagy egy cikkben, van TDK dolgozatod, konferencia posztered. Más területeken meg egész más dolgok számítanak, pl. petrolkémiai cégeknél (pl. MOL) más dolgoknak örülnek, pl. üzemi területen elvégzett szakmai gyakorlat, külsős cégnél írt szakdolgozat. Szóval ne agyalj sokat ezen, mivel még felvételi előtt állsz, egyelőre bőven elég azt eldöntened, hogy műszaki/ipari/üzemi/technológiai oldal vonz inkább, vagy pedig a kutatómunka/labor/elméleti kémia.

Az elso valaszolo nagyon jol leirta a kulonbseget. En azt javaslom, bsc-nek azt valaszd, ami jobban vonz (ipar vagy labor, ahogy az elottem szolo is kifejtette).

Egy javaslatot tennek csupan: ha kemia bsc-t valasztasz, akkor erdemes egy vegyeszmernok msc-t hozzakepezned. Akar levelezon, munka mellett. Nekem az a tapasztalatom, hogy nem minden munkaado van tisztaban a kulonbsegekkel, es nagyobb presztizst es tudast tulajdonitanak egy mernoki kepzesnek, még ha az adott poziciohoz a vegyesz alkalmasabb is.

Igy még piacképesebb munkaerové valsz!

Én vegyészmérnök bsc-n kezdtem, 2 evet hallgattam, majd amikor bejottek az ipari targyak, rajottem, h a labor es a kutatas vonz jobban. Igy szakot valtottam, es inkabb vegyesz bsc diplomat szereztem. El is helyezkedtem a gyogyszerkutatas teruleten, kozben pedig megcsinaltam a vegyeszmernok msc-t. Az elet ugy hozta, h olyan regioba koltoztem (heves megye, Eger), ahol nincs gyogyszeripar, gyogyszerkutatas, vegyipar (legkozelebb 1 ora autoutra). De a vegyeszmernok msc diplomammal kepes voltam mas teruleten, az autoiparban elhelyezkedni.