Gyógypedagógusként lehetek valamilyen formában óraadó? Valószínűleg a középiskolai tanári képzést fogom tudni elsősorban megcsinálni, viszont utána Auti-szomato szakon kezdeném a gyógypedagógiát.

Nem értem a szándékaidat. Ha autistákkal és mozgássérültekkel szeretnél foglalkozni, akkor teljesen fölösleges a normál középiskolai tanárképzést előtte végigcsinálnod. Gyógypedagógusként óraadó is és főállású tanár is lehetsz a szakosításodnak megfelelő gyerekeket nevelő általános iskolákban, az összes tárgyat taníthatod.

#5: Ne haragudj, hogy ezt mondom, de valószínűleg túlbecsülöd a teljesítőképességedet. Én régebben tanítottam középiskolában, úgyhogy nem megalapozatlanul beszélek. Főállású gimnáziumi tanárként nem te határozod majd meg az órarendedet, aminek egyenes következménye, hogy valószínűleg szabadnapod nem lesz, csak imitt-amott egy-egy lyukasóra a nap közepén. Délután 3-nál hamarabb általában nem szabadulsz, holtfáradt leszel, adminisztratív feladatok tömkelegét sózzák majd rád, s akkor hogyan tudnál még energiát gyűjteni ahhoz, hogy autistákat is fejlessz? Láttál egyáltalán már közelről autista gyermeket vagy felnőttet? Tudod, milyen kihívás őket fejleszteni, oktatni? Szerintem nem. Ez a munka még azokat is lemeríti, akik semmi mást nem csinálnak. (Nekem egy ismerősöm csak ezt csinálta, és 3 év után otthagyta, mert nem bírta.) De egyébként is eleve szinte semmi esélyed egy munkáltatónál, ha azzal állsz elő az állásinterjún, hogy neked minden nap csak délután 3-tól jó. Ezt a két lovat nem lehet egyszerre megülni, hidd el nekem. A rutinos középiskolai tanárok is legfeljebb 2-3 magántanítványt szoktak fogadni, mert egyszerűen nincs idejük és energiájuk többre. Ehhez képest főállású tanárkodás mellett minden nap autistákat fejleszteni délutánonként a lehetetlen határát súroló kihívás, biztos recept az egy éven belüli kiégésre. Nem fogod bírni, hidd el nekem. S akkor hosszú éveket pazaroltál el az életedből, hiszen az egyik képzést fölöslegesen végezted el. Vagy az egyiket válaszd, vagy a másikat. Ha nem hiszel nekem, látogass meg egy autistákat nevelő intézményt és beszélgess el az ottani gyógypedagógusokkal. Szép dolog álmodozni, de a pályaválasztási döntéseknél ajánlatos leszállni a földre.

Szerintem pont ez az autista-szomato.szakirányok magánban érnék meg jobban,de hát nyilván a diploma után van az a 2 év gyakorlat suliban. Amúgy én is így gondoltam,hogy konkrétan óraadásra kéne bemenni,de eddig mindenki úgy tájékoztat,hogy reggeltől délutánig kis csoportokat/osztályokat kéne tanítani,nem úgy,mint mondjuk egy sulipszichós aki bemegy mondjuk 2 órára aztán vagy megy kórházba,vagy a rendelőjébe. De rendes gyógypedagógust kéne erről megkérdezni,hogy hogyan is működik a ő rendszerük,mert a gyógypedes én még mindig úgy gondolom,hogy nem tanár,vagy tanító.

#8: Látom, nem tudlak lebeszélni az irreális terveidről. Még egyszer mondom: főállású középiskolai tanárként bőven le leszel terhelve ahhoz, hogy ne tudj mellette egy ilyen, hatalmas energiákat igénylő másodállást vállalni. Még ha az idődbe valahogy belezsúfolható is, energiával nem fogod bírni. Én tanítottam középiskolában, s nyugodtan mondhatom, hogy miután egy munkanap végén 5 órán túl vagy, aznapra már "kiszívták a véredet", s regenerálódnod kell. Nem fogsz tudni magadból annyit kisajtolni, hogy utána még autistákat fejlessz. Örülsz, hogyha hazaeshetsz és egy kicsit kikapcsolódhatsz a következő napra készülés és adminisztrációs feladatok mellett. Tanítani (különösen ha jól akarod csinálni) nagy összpontosítást igénylő feladat. Ezt nem lehet napi 8-10 órában csinálni. Legalább annyit tegyél meg magadnak, hogy a másoddiploma elkezdése előtt egy évre elmész tanítani egy középiskolába, hogy meglásd, azt önmagában mennyire bírod. Rá fogsz jönni, hogy nem a levegőből beszéltem, s be fogod látni, hogy ami nem megy, az nem megy.