Miért van az, hogy olyan sok doktorandusz be sem fejezi a PhD-képzést?
A doktoranduszok egy része nem szerez fokozatot, de vannak, akik még az abszolútóriumig sem jutnak el. Ennek mi az oka?
Szerintem túl sok doktoranduszt vesznek fel vagy nem tudják kiszűrni előre, hogy ki az, aki tényleg megfelelő.
Nem szeretnék neveket írni, de ismerek olyan oktatót, akinek 7 doktorandusza van/volt az eddigi években. 3-an abszolutóriumot szereztek, ők tudtommal nem folytatják, van olyan, aki az abszolutóriumot se szerezte meg és van most 3 ember, akiknek folyamatba vannak a doktori tanulmányai, ők még nagyon az elején vannak. Ha azt nézzük, hogy ennek az oktatónak 7 doktorandusza van/volt eddig és ebből egy sem szerzett fokozatot, az nem valami jó arány.
Rajta kívül ismerek olyat is, ő másik tudományterületen van, akinek szintén 7 (vagy talán 8) doktorandusza volt eddig, jelenleg senki sincs és ebből a 7 vagy 8 emberből egyetlen szerzett fokozatot, 2 eljutott az abszolutóriumig. A többi addig se.
Olyan tanárt is ismerek, akinek eddig összesen 2 doktorandusza volt, de ők sem szereztek fokozatot, az egyik el se kezdte írni a disszertációját, a másik nagyjából megírta vagy legalábbis jól haladt, de félbehagyta. Igaz, az egyiknek egészségügyi és anyagi gondok miatt kellett ezt tenni, a másiknak meg gyereke született.
Ez most csak 3 oktató példája a sok közül. Az említett doktoranduszokon kívül is ismerek olyat, aki abbahagyta. Sokkal több olyanról tudok, aki megszerezte az abszolutóriumot és otthagyta vagy még azt se szerezte meg.
Ez miért van? Létezik, hogy azért, mert mindegyik talál valami hiperszuper munkát és azért hagyja ott? Én kétlem. Azt se hinném, hogy mindegyik a családalapítás miatt.
Arról lenne szó, hogy az ilyenek amúgy már az elejétől kezdve sem voltak olyan szorgalmasak és az egyéb körülmények csak megerősítették abban őket, hogy ez nem kell nekik?
Ismerek 1-2 embert, aki PhD abbahagyása után tök jó munkahelyen dolgozik jó fizetésért, az egyikük tényleg okos és tehetséges ebben a munkában, de a másik meg egy csomó helyre jelentkezett mire valahova felvették.
Nekem ez azért nagyon furcsa mert az egy presztízs szerintem, hogy valakit felvesznek PhD-ra és azért aki oda jelentkezik, az általában tényleg akarja. Pláne ha olyan volt, hogy előtte is volt OTDK-n meg publikált pár cikket. Vannak, akik akár háromszor is jelentkeznek, mire felveszik őket, annyira akarják, de végül közülük sem mindenki szerez fokozatot.
1. Nehany doktori iskolaba csak "haverokat" / "bennfennteseket" vesznek fel, akiknek kozuk nincs a tudomanyhoz, sem a "valasztott" terulethez, de ugy gondoljak, jol mutatna a nevuk elott a dr., de megfutamodnak, mikor rajonnek, hogy tenni is kene erte.
2. Nem tul kecsegteto a tanarseged fizetes, de az egyetemi tanare / kutatoe sem (ha nincs mellette biztos munkahelye), a tudomany pedig nem mindenkinek er annyit, hogy meg tobb idot aldozzanak ra kvazi feleslegesen, igy inkabb dolgoznak mashol teljes munkaidoben, erre pedig nem marad ido.
3. Termeszettudomanyos teruleten erettsegi-szeru elvaras a phd, de szinten nehez jo munkahelyet talalni, igy inkabb palyat modositanak, es tanulnak mast 5 ev phd helyett.
OTDK-helyezes, publikacio pedig sokszor semmit nem jelent, 10 eves szintu munkakkal is nyernek neha, doktori szintuvel valamikor tul sem jutnak az egyetemin. Publikacional pedig van olyan komplett egyetemi tanszek, ahol egy tucat ember publikalja ugyanazt evek ota, nagyon minimalis modositasokkal, hogy "letudjak a kotelezot".
Kutatni meg altalaban azt lehet, amire van penz. Elegge felhigult most minden, emberben es temaban is.
Vannak olyan doktori iskolak, ahova tobbszoros a jelentkezes, meg olyan is, ahol 10x annyit is felvehetnenek, csak senkit nem erdekel.
"és azért aki oda jelentkezik, az általában tényleg akarja" - ez tévedés. Sokaknak egyszerűen nincs jobb ötletük - addig is kapják az ösztöndíjat, meg elmondhatják, hogy csinálnak valami szakmait meg kereshetnek jobb lehetőséget. Vagy csináltak egy TDK-t, amúgy jók az eredményeik és egyszerűen logikus lépésnek tűnik, aztán rájönnek, hogy mégsem akarják.
Abban igazad van, hogy túl sok embert vesznek, a felvételi meg szinte semmi. A legtöbbeket p*fára veszik fel.
Kettőn (minimum) áll a vásár.
Nagyon sok a rossz témavezető, akik nem foglalkoznak a doktoranduszaikkal rendesen. Úgy nehéz megírni a doktoridat, ha a témavezetőd le se sz@r, vagy nem is ért a témához stb.
Továbbá, alacsony a doktori iskolák kultúrája a magyar egyetemeken. Az egész egyetemi képzés már az alapképzés alatt kifullad, már a mesterszakon sincs mondanivalójuk az oktatóknak a legtöbb szakon. Egyszerűen kevesek ehhez. A doktori képzésen ugyanez a csúcson.
Végül, sokan alulbecsülik a doktori iskola nehézségét. Sokan dolgozni próbálnak mellette, vagy másik képzésre is járni. Sokan nem elég fegyelmezettek.
A fenti három összekombinálva olyan súlyt helyez a hallgatókra, ami alatt a legtöbben összeroppannak és feladják.
"És mi van azokkal, akik eljutnak az abszolutóriumig?" - Az még nem jelent semmit, mármint ami a disszertációt illeti. Az abszolutóriumig krediteket kell gyűjteni félévente, mint a graduális képzésben. Sokmindenre lehet kreditet kapni, akár úgy is összehozhatod, hogy a disszertációdból szinte semmit sem tettél le az asztalra: lehet kapni tanszéki munkáért, oktatásért, társszerzős cikkek publikálásáért stb. (persze, saját kutatómunkáért is).
Volt ismerősöm, aki 1 év után egy 10 perces előadást sem tudott összehozni a saját kutatómunkájáról, mer egész évben minden mást csinált, csak épp a saját témájával nem foglalkozott.
Az is gyakori hiba, hogy abszolválnak, megindítják a fokozatszerzési eljárást (ilyenkor 2 év van arra, hogy megírd a dolgozatod, házi védést szervezz, kijavítsd, leadd a végleges változatot). Sok időnek tűnik az a 2 év, de közben vannak lépések, amikre akár hónapokat kell várni, így sokan végül egyszerűen kifutnak az időből.
Én ezeket az okokat látom leginkább
- nem érdekli az egész, csak hozza a minimumot, ami az ösztöndíjhoz kell (vagy csak addig van ott, amíg nem talál jobb helyet, pl. külföldi ösztöndíjat vagy ameddig itthon kap pénzt)
- túl sokat dolgoztatják a kutatóhelyén, így bár az abszolutóriumig simán eljut, mert a kreditek nem okoznak problémát, de a saját témájával nem halad és kifut az időből.
- Ez már nem gimi, nem is graduális képzés, nem állnak vasvillával mögötted, hogy hogy haladsz, sokan nem tudják jól beosztani az idejüket.
- pár ember elvérzik pl. plagizáció miatt vagy egyéb okból belekötnek a munkájába (olyat is láttam már, hogy a témavezetőt akarták kínos helyzetbe hozni, nem is magával a munkával volt baj, csak belekötöttek
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!