Milyen egyetemet végezzek, ha gyerekekkel akarok foglalkozni, de nem állami szférában?

Nyitni bármilyen vállalkozást lehet, akár magániskolát is, de nyilván olyan ember kell majd akinek van megfelelő képesítése ezt üzemeltetni.

A gyermekpszichológus pedig nem egy pikk-pakk megszerezhető szakma. BSc + MA az 5 év, meg kitudja hány év szakpszichológus képzés....

Nem kötekedni szeretnék, de én nem csak a pénzt érzem itt problémának. Először is: milyen módszer? Tudományos? Ki tesztelte? Csak azért, mert szerinted valahogy jó ötlet gyerekeket nevelni és oktatni, még nem lesz az biztosan helyes, tudományosan megalapozott meg főleg nem. Fel lesznek készítve a diákok, hogy ha kell, be tudjanak illeszkedni az állami iskolák rendszerébe pl. középiskolától kezdődően, vagy meglegyen a tudásuk az érettségire, hogy továbbtanulhassanak? Csak mert ha nem, akkor ott tartanak majd 18 évesen, hogy se szakma, se érettségi, ezek nélkül pedig az egyetem is kizárt, szóval nem tudnak miből megélni. 18 évesen az utcára kerülnek pénz nélkül, mert a nevelő otthonban mégsem maradhatnak felnőttként?

Másodszor: mi van a pedagógiával? Pszichológusként elég minimális tudásod lesz róla, mert nem azt tanulod. Akkor viszont milyen alapon akarsz oktatási módszertant kifejleszteni vagy tantervet összeállítani? (Bár ennek hivatalos akadálya simán lehet, hogy nincs, mert működnek így iskolák, de etikai szerintem mindenképpen van.) Szinte egy pszichológus sem akarna ilyenbe belemenni, mert pszichológus, és nem az oktatással foglalkozó szakember. Talán egyházi intézményként működhetne ez az iskola, de nem említettél vallási hátteret, úgyhogy innentől kezdve ez sem megoldás. Ráadásul a magániskolák működését ha jól emlékszem tavaly eléggé megszigorították, szóval még egy akadály.

Harmadszor: ki fog oktatni? Azon már túl vagyunk, hogy valószínűleg nem te, mert nem leszel tanár. Fizetsz majd tanároknak, akik azonban az állami rendszerben képződtek? Hogyan fogják elsajátítani a módszered alapján történő oktatást? Az egyéb neveléssel mi lesz? Egy nevelő otthonban nem csak órákra járnak a gyerekek, hanem rengeteg más programjuk van különböző szakemberekkel, főleg ha rossz, gyakran erőszakos környezetből származnak. Ezt ki fogja mind ellátni?

A pénzről pedig te is tudod, hogy hatalmas akadály. Nem csak arra kell itt nagyobb összegeket szánni, hogy fizesd a pedagógusokat és legyen egy olyan helyszín, ahol lakni, tanulni, akár sportolni is lehet, de kell berendezés, iskolai dolgok, valamiféle tanszerek gondolom... De a gyerekeket napi szinten is el kell látni. Enniük kell legalább napi 3-5 alkalommal, kell nekik ruha, tisztálkodási szerek, játékok. Tehát mindent, amit a saját gyerekének is meg szokott venni az ember, most neked kell, csak nem egy-két gyerekre, hanem mondjuk 50-re vagy amennyien ott lesznek. Ez nem lesz megtérülő egy befektetőnek sem, ugyanis nincs belőle bevétele. Maximum adományokra lehetne számítani, de elég ritkán adományoznak az emberek (többszáz?) milliókat, főleg egy olyan intézménynek, aminek nincs egy már kiépített "ügyfélköre" és hírneve. És ugyebár gazdag szülőkkel sem lehet számolni, ha pont az a célod, hogy a rossz helyzetben lévő gyerekeket fogadd be.

Szóval igen, a pénz nyilván nagy kérdés. Nem tudom, mi kell ahhoz, hogy egy intézmény magániskola (vagy nevelő otthon?) legyen, nem tudom, milyen kritériumoknak kell pontosan megfelelni, de egy olyan módszertannal, hogy szerinted így meg úgy kell gyereket nevelni, nekem nagyon nem tűnik hitelesnek. Hivatalosan lehet, hogy nem lenne akkora probléma, tényleg foglalmam sincs, de a módszertant még az olyan iskolák esetében is sokan megkérdőjelezik, mint a Waldorf vagy Montessori iskolák, amik évtizedek óta működnek a világ számos országában változó sikerrel (és ez nem a személyes véleményem). Ráadásul a bentlakásos dolog biztosan változtat az egész helyzeten, hiszen hivatalosan továbbra is a szülők lennének gondolom a gyerekek gyámjai. Ha pedig mégsem, mert állami gondozásba kerülnek, akkor nem fogják onnan hozzád járatni őket.

Szóval tényleg nem kötözködni szeretnék, de nekem nagyon nem áll össze, hogy ez hogyan tudna úgy működni, hogy a gyerekek bizonyítottan jó oktatást és nevelést kapnak, és az anyagiak is rendben legyenek. Az első válaszoló pedig helyesen írja: az öt év egyetemmel csak "sima" pszichológus lehetsz attól függetlenül, hogy milyen specializációt végzel el a mesterképzés során. Utána persze többféle szakképzés van, lehetsz pedagógiai szakpszichológus (magyarul iskola- vagy óvodapszichológus, 2 éves szakképzés) vagy klinikai gyermekpszichológus (4 éves szakképzés), de ezek nem ártanak, ha a szakmán belül is érvényesülni szeretnél. Szóval legalább 7-9 év, mire a gyermekpszichológia területén megfelelő ismereteket szerzel, ami nagyon nem egyszerű, és a pedagógiáról még mindig nagyon keveset tanultál az iskolában (az öt egyetemi év alatt szinte semmi szó nincs erről, az iskolapszichológus szakképzésről pedig nem tudok nyilatkozni). Persze lefogadom, hogy ennél kevesebb ismerettel is nyitottak már iskolát, de ott akkor meg valószínűleg az anyagiak voltak rendben.

Ha ez a része érdekel, akkor felesleges pszichológusnak menni, helyette csinálhatnál inkább egy pedagógia BA-t + neveléstudomány MA-t (itt pl. van intézményfejlesztés specializáció), ott legalább megtanulnád a pedagógiai alapokat, és biztosan jobb esélyekkel állnál ehhez, mint frissen végzett pszichológusként. Az más kérdés, hogy ha végül nem valósítod meg a magániskolát, akkor melyik a kifizetődőbb diploma, de ezt már végképp neked kell eldöntened.

Előző.

Nagyon alaposan leírtad. Ügyes vagy!