Van ennek alapja? Bölcsész sorstársak véleménye érdekel.

Bölcsész vagyok. 3 évet nyelvszakon végeztem, idén végzek fordító-tolmács szakon. Egyre inkább az a benyomásom, hogy a diplomám egyáltalán nem pótolhatatlan, sőt, nemcsak az enyém, hanem már mindegy, hogy milyen diplomája van az embernek bizonyos szakok kivételével.

Jól tudok idegen nyelveken, de azt látom, hogy ez ma már általános, gyakori dolog és nemcsak nyelvszakos diplomával meg fordító szakkal lehet jól megtanulni. Persze fordítani mondjuk fordítóirodában vagy szabadúszóként, ahhoz jobban kell ez a diploma, de mondjuk nemzetközi cégeknél már szinte mindegy.

Még egy példa arra, hogy mindegy milyen a diplomád:Ismerek olyan embert, aki filozófia PhD-s volt, aztán mégis elhelyezkedett egy informatikai cégnél. Betanították és kész. Egy másik irodalom PhD-ra járt, azelőtt magyar-történelem tanári mesterszakot végzett magyar BA után, plusz filozófia mesterszakot és szintén IT-s céghez került, bekerült az ITSH-hoz, biztos azért mert jól tud németül meg protekciós volt, ő maga mondta, most meg egy másik cégnél szoftvertesztelő (nem az ITSH-nál). Szerintem ma már bárkit felvesznek SSC meg IT cégekhez, nem is kell ahhoz nyelvszakos vagy infós diploma.

A nyelviskolákban nem tudom mi a helyzet, de tapasztalataim szerint oda is felvesznek olyat, akinek nem nyelvtanári vagy nyelvszakos végzettsége van, csak perfekt angolból. Magántanításnál meg aztán senki se nézi.

Én úgy veszem észre, hogy szinte semmit se ér a bölcsész diploma. Régen még ért valamit a nyelvszakos diploma, ma már mindegy, hogy filozófia vagy nyelvszak.

A másik dolog a PhD. Én ugyan jelentkeztem irodalom PhD-ra, mert érdekelne a téma, amivel foglalkoznék, de az az igazság, hogy egy bölcsész PhD-t semmibe se néznek. Egy SSC cégnek teljesen mindegy, hogy van-e irodalom vagy nyelvészet PhD-m. Az is mindegy, hogy egy fordítónak van-e disszertációja fordítástudományból (mert olyan is van, bizony). Legalábbis gondolom. A fordítástudomány viszonylag gyakorlatias dolog, de ahhoz, hogy valaki jól fordítson, nem kell PhD. Talán még a történelem és a pszichológia PhD ér valamit, a történelem főleg akkor ha valaki régészként dolgozik ásatásokon vagy helytörténeti kutatással foglalkozik. Az irodalom PhD nem sokat ér, legfeljebb akkor ha valaki marad tanítani az egyetemen vagy esetleg középiskolai tanárként kerülhet emiatt magasabb fokozatba, több pénzért (láttam már ilyet, igaz, nem irodalomtanárnál).

Ezzel szemben a gyógyszerészetben, a biológiában, esetleg orvostudományban kifejezetten előny. Bizonyos helyeken követelmény a PhD.

Ezeken a munkahelyen helyettesíteni sem könnyű egyik embert a másikkal, mert nyilván nem vesznek fel egy gyógyszerészt orvosnak műteni vagy a szakrendelésre és az orvos se fog elmenni patikába dolgozni. Az ápolók, orvosok, mentősök, gyógyszerészek, biológusok, és amúgy a jogászok és mérnökök diplomája szintén olyan, hogy egyszerűen nem lehet helyettesíteni.

Az meg a másik, hogy pénzt is főleg a természettudományos, orvosi, jogi, mérnöki meg informatikai dolgokért kapni. Az olyan kutatások (főleg term.tudomány) mindig előnyt élveznek a bölcsészettel szemben, pályázatokat könnyebb megnyerni, magas fizetést könnyebb elérni.

Tényleg alig ér valamit a bölcsész diploma? Vagy csak én lennék pesszimista?

Szerintem ma már még annyit se ér mint pár éve. Tényleg mindegy, hogy bölcsészeten belül milyen diploma, nincs különbség (a pszichológia kivételével), illetve nem is nézik semmibe.

Persze felmerül az is, hogy akkor az IK (Informatikai Kar) diploma mit ér ha már IT-ba is felvesznek bölcsészeket, betanítják és kész?

Kissé elkeserít ez a helyzet, de én már így jártam, még csak keresem az utam, de azért a mai fejemmel mást tanulnék.