Hogyan készüljek fel az emelt szintű történelem érettségire?

Először is fontos leszögezni, hogy a történelemérettségire nem kell a teljes négyévnyi tananyag, ugyanis mind közép-, mind emelt szinten központilag meghatározzák a számonkérhető témaköröket. E témakörök listáját megtalálod az alábbi dokumentum 8–13. oldalán: [link]

(Az emelt szintű témakörök természetesen magukban foglalják a középszintűeket is.)

I. Írásbeli

Az írásbelire készülésnek két útja van: az elméleti tudás felfrissítése, elsajátítása, valamint a gyakorlás, azaz korábbi érettségi feladatok megoldása.

1. Az elméleti tudás felfrissítése során a kiindulás a linkelt témakörök listája legyen. Az e témakörökhöz tatozó ismereteket felidézheted, megtanulhatod a tankönyvek vonatkozó fejezeteiből, vagy akár használhatsz olyan, a történelemérettségire felkészítő kiadványt, amely az emelt szintű témakörök kidolgozott változatait tartalmazza.

2. Az elméleti tudás bővítése mellett fontos, hogy oldogass korábbi érettségi feladatsorokat, majd javítsd a munkádat a hozzájuk kapcsolódó javítási-értékelési útmutatók segítségével. Ezáltal egyrészt hozzászoksz a feladattípusokhoz, megoldási mechanizmusukhoz, továbbá az atlaszhasználathoz, másrészt pedig a háttérismereteid is bővülnek.

Az írásbeli feladatlap két részre oszlik. Az első részben rövid válaszokat igénylő feladatokat kell megoldanod. Ennek során a középiskolai történelematlaszodat nem használhatod.

A második részben három esszét kell írnod. Egy rövid, egyetemes történelemmel foglalkozó; egy hosszú, a magyar történelemre vonatkozó; valamint egy ún. komplex esszét: ebben a típusban vagy egy korszakokon átnyúló, vagy egy összehasonlító fogalmazást kell alkotnod. Fontos, hogy e második részben már használhatod az atlaszt.

Az esszéírásra vonatkozóan az atlaszhasználaton túl hangsúlyozni kell az esszéírás követelményeit, melyeket végig szem előtt kell tartanod – ezeknek megfelelően kell kidolgoznod a fogalmazásodat, hiszen a javítás során értékelési szempontokként is szolgálnak. E szempontok – jelen esetben nagyon vázlatosan – a következők:

1. Feladatmegértés: arról írj, amit a feladat megfogalmazása kér tőled, attól egy kicsit se térj el, írásodban végig azon kérdésekre keresd s add meg a választ, amiket kijelölnek számodra.

2. Tájékozódás térben és időben: a fogalmazás témáját helyezd el földrajzilag és az idő dimenziójában (mikor és hol járunk?).

3. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása: fogalmazz érthetően, a nyelvhelyesség és a helyesírás legyen rendben; használd a témához tartozó szakszavakat helyesen.

4. Ismeretszerzés, forráshasználat, az eseményeket alakító tényezők feltárása, problémaközpontú és kritikai gondolkodás:

Ez egyrészt azt jelenti, hogy az esszéhez kapott forrásokat építsd bele az írásodba. Azonban ne csak egyszerűen tartalmat emelj át, hanem kapcsolj hozzá valamilyen megállapítást, következtetést is.

Másrészt pedig fontos, hogy ezt az elvet végig érvényesítsd az egész fogalmazás során: ne csupán tényeket, adatokat, eseményeket sorolj fel egymás után, hanem mindegyikhez kapcsolj valamilyen megállapítást, következtetést. A miértekre keresd a választ, világíts rá az ok-okozati összefüggésekre.

A korábbi érettségi feladatsorokat és a hozzájuk kapcsolódó javítási-értékelési útmutatókat megtalálod az alábbi link segítségével: [link]

II. Szóbeli

Az emelt szintű szóbeli központi tematika alapján zajlik. Az Oktatási Hivatal mindig közzéteszi azon 30 témakört, melyekhez a szóbelin húzott tételek kapcsolódni fognak. Ezen anyagrészeket dolgozd ki, vagy támaszkodhatsz akár olyan előre kidolgozott forrásokra, amelyek szakszerűek és megbízhatóak. Az írásbeli kapcsán említett érettségire felkészítő kiadvány például itt is alapvető tanulási forrásod lehet, azonban előfordulhat, hogy egyes témakörökről a szóbeli szempontjából kevesebbet írnak. Egyébként szokott megjelenni olyan kiadvány, amelyben célzottan az emelt szóbeli anyagát adják közre a szerzők.