Egyetemen, még tanulják az alap tantárgyakat? (Magyarnyelv, töri, matek,idegen nyelv)

Én 95%-ban azt tanultam, ami érdekelt, és amiért odamentem.

Úgyhogy szakfüggő. Meg emberfüggő, vannak, akik csak szakbarbárként szeretnék tengetni az életüket.

Ezt már középiskolában sem értettem, hogy mi értelme ennek, hogy "Ezt azért kell tudni, mert alapműveltség". Minden ami alapműveltség az valójában fölösleges, és azért mondják ezt rá mert semmi más egyébbel nem lehet eladni, hogy minek kell ezt tanítani.

Attól pedig, hogy valaki nem olvassa el Szent Péter esernyője c. könyvet, vagy az Öreg halász és a tenger-t, még nem lesz műveletlen és hülyébb sem mint aki elolvasta.

Ám legyen alapműveltség, de akkor jogász képzésen is lehetne tanítani Maxwell egyenletet, és közgazdaságon is lehetne tanítani mozgásegyenleteket tekintve, hogy ezek is alapműveltségek.

#13: Nem lesz népszerű amit mondok, de ez már évszázados "trend", hogy a műveltség az "per def." humán műveltség. Reál műveltséget egyre kevésbé ad át az iskola, folyamatosan egyre alacsonyabb az óraszám és a tanított anyag színvonala is. Meg abban ugye nehezebb is pofára osztályozni, ha nem megy jól az egyszeregy meg az fizikai egyenletek. Pedig a reálgazdaság működéséhez sokkal több reál képzés kellene: tessék csak felfejteni az ázsiai kistigrisek sikereinek titkát.

Ha Te nem olvastad el az Öreg halász és a tengert, akkor műveletlen bunkó vagy, de egy humán szakos tanár, bölcsész, politológus még mindig büszke rá, ha ő segg volt matekból vagy éppen semmi köze nincs a fizikához, vagy közelítőleg sem sejti, hogy mit miért csinál épp az a kütyü a kezében.

A humánértelmiségi-túltermelésnek pedig sajnos az az ára, hogy az összeköttetéssel rendelkezőket benyomják az egyetemek mondvacsinált okok alapján létrehozott tanszékeire oktatóknak.

A rendszerváltás előtt a jóelvársak mentek a tudományos szocializmus, szocpégé meg munkásmozgalomtörténet tanszékekre, mert ugye azt mégsem lehet, hogy megfelelő ideológiai deformálás nélkül maradjanak a mérnöknek, tudósnak készülő hallgatók és esetleg véletlenül kitanulják magukat a mozgalomból.

A rendszerváltás után ennek a narratívának már nem volt létjogosultsága, de a töltelék tantárgyak a töltelék oktatókkal együtt megmaradtak más néven, más kifogásokkal.

15

Igen, ez a pofára osztályzás ez igaz. Meg a tanárok a saját gondolataikat szeretik visszahallani, pedig egy értelme lenne az irodalomnak, hogy neked le kellene írnod mit gondolsz a műről és azt a tanárnak veled megbeszélnie, hogy miért látod így stb. Ehelyett mindenféle költői kép, meg hülyeség amit elméletileg a költő bele akart látni, amikor a nagy része egyfolytában drogozott meg ivott. Az pedig, hogy ezeknek az embereknek az életéből kell felelni az oktatás legalja. Kit érdekelt hol született Petőfi és hova járt általánosba Arany.

Szerintem ezek a tölteléktárgyak azért vannak, hogy legyen egy két tanult proffnak kreditje, mert amúgy a tárgya maga hasztalan viszont elbocsájtani nem akarják, mert nagy koponya a területen, csak az a baj, hogy jobb esetben nem a hallgató van az egyetemért, hanem az egyetem a hallgatóért.

Ez nem tudom, hogy mennyire "Hazai alkotás", de így nem is csodálom, hogy bármilyen külföldi diplomát szívesen várnak külföldről, sőt előnyt is jelent sokszor.

14 pedig nem tudom milyen gondolkodásra gondolsz, és milyen életre felkészítésre. Egri csillagok azon kívül, hogy el vett vagy 20-40 órát az életemből több nem lettem tőle és okosabb se mint az aki nem olvasta el.

Történelem milyen meglátást adott? A történelem egyetlen tanulsága, hogy senki nem tanul belőle sose.

Olvasni pedig olvashatnál autós újságokat is ha az érdekel abból is fejlődik a szókincs. Egy 200 éves könyvet olvasgatva, pedig olyat olvasol amit az életben nem hallottál és nem is fogsz, de még használni sem.

ui.:

Reálszakos egyetemen volt egy humán tárgyam.

2x megkaptam ugyan azokat a kérdéseket. 1x A tanár adott 90%-ot következőnél ugyan azokra a gondolatokra adott 30%-ot. Ez szerintem minden elmond a humán tárgyakról.

#16 Nagyjából asszem egyetértünk, de ezt a szókincs dolgot el kellene felejteni.

Egyszer azt kérdezte valaki (egy humán tárgyat tanított nekem egyébként), hogy szerintünk miért kell olvasni. Soroltunk mi ott mindent, a szókincstől a tájékozottságig, de sorban minden ilyen tippünket megcáfolta. (Sajnos nem jegyzeteltem, pedig utólag úgy gondolom, érdemes lett volna. Az illető nevére sem emlékszem már.)

Végül elárulta az ő válaszát: azért kell olvasni, hogy gondolatokat kapjunk tőle (a könyvtől). Azóta ezt én kiterjesztettem: ezért kell színdarabot/filmet nézni, beszélgetni másokkal, gyakorikérdésekezni...

Namost amikor például a Nyomorultakat kötelezőként elolvastatták velem, akkor egyetlen egy gondolatot sikerült bennem elültetni: "Mikor lesz ennek már vége?" Pedig lehet, hogy máskor, más hangulatban nekifogva adott volna ennél tartalmasabb gondolatokat is, mégse volt lelkierőm soha többé nekifogni, miután valahogy végre túlestem rajta.

És mennyi mindennel volt még így!

Szóval: gondolatok, gondolatok, gondolatok (sokszor akár ugyanarról egymásnak ellentmondó gondolatok is): ez tesz érdekessé akár humán, akár reál területeket is; de ezt tényleg nem lehet kényszerrel elérni.

Nagyjából egyetértünk, de felesleges ezeket túltolni.

Értem én itt a humán tárgyakat reálszakon és fordítva. Nem azzal van a baj, hogy megbeszélitek, hanem, hogy olyan dolgokat kérnek vissza amiket sose hallasz többet és nem is fogsz tapasztalni.

Az olvasást pedig úgy kezdi az oktatás, hogy megutáltatja a szar 100-500 éves olvasmányokkal, amit már a korabeli emberek sem olvastak el szívesen, nem még most.

Humán tárgyakkal nincs gond kicsiben, amiben hasznát veszed, legyen az mondjuk némi testbeszéd felismerés vagy akármi, de amikor ilyen baromságokat kell bemagolni, hogy milyen jogaid vannak mint gazdasági szövetkezetis tag(+ a másik 10+x gazdasági szervezet), vagy épp a kúria tagjai kiből lehetnek és hány évig... Ez úgy baromság ahogy van.

Egyetemen valóban sokkal inkább arra koncentrálsz, amit tanulni szeretnél, de azért nem teljesen igaz, hogy csak azzal foglalkozol. Attól függ, milyen szakra mész, de általában az alaptantárgyak, mint a matek, nyelv vagy történelem, már nem annyira központiak, viszont lehetnek olyan tantárgyak, amik még mindig kapcsolódnak ezekhez. Például egy grafikai egyetemen lesznek valószínűleg művészettörténeti vagy elméleti órák is, nemcsak a gyakorlati grafikai feladatok.

Ami nehézzé teszi az egyetemet, az általában az, hogy több a szabadság, de ezzel együtt nagyobb a felelősség is. Magadnak kell beosztanod az idődet, több önálló munkát kell végezned, és sokszor a feladatok komplexebbek és nagyobb kihívást jelentenek. Ráadásul a gyakorlati tárgyak is időigényesek, pláne egy kreatív szakon, ahol folyamatosan új ötleteket kell kitalálni és kivitelezni.

Az egyetem tehát nem feltétlenül "könnyebb", mert bár jobban passzolhat az érdeklődési körödhöz, sok munkát és elkötelezettséget kíván. De ha tényleg azt csinálod, amit szeretsz, akkor ez sokkal motiválóbb és élvezetesebb lesz! 😄