Ha megiratja valaki a szakdolgozatát?

Ha(!) kiderül, akkor minimum újraíratják, a többit a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza. Azt meg nézd meg a saját célegyetemed honlapján.

De ha megírják, megtanulod és megvéded, akkor mi a fenéből derülne ki, hogy nem te írtad?

Jaaa! Hogy nem hüklye vagy csak beszari? Kishitű vagy. Na, akkor kölcsönözz ki a könyvtárból pár szakdolgozatot, és lapozd át. Meglátod, hogy ha van "mondanivalód", akkor azt meg lehet fogalmazni. Nem atomtechnika.

Ezzel a kishitűséggel fordul pszichológushoz 5 alkalom alatt ezt gatyába lehet rázni annyira, hogy ne félj megírni.

Ha ügyesen csinálja, akkor végülis nem fog lebukni, de akkor már tényleg nem sokból tart megcsinálni magadnak, főleg ha nem számít a jegy, csak legyen meg. Nálunk van diplomamunka konzultáció nevű óra, aminek pont az a lényege, hogy a konzulenssel rendszeresen kell beszélni, bemutatni hogy haladsz és persze ha van kérdés, segít. Ennek részben az a lényege, hogy senki ne hagyja az utolsó pillanatra, de valószínűleg az is, hogy lássák, te csinálod és nem csak egy kész dolgot adsz le. Ha ezek nincsenek meg, a tanár megtagadhatja az aláírást és akkor automatikusan csúszik az illető egy félévet. Nem veszik azért olyan nagyon szigorúan, de egyik szaktársammal azért ez megtörtént.

Persze itt is el lehet játszani, hogy csak részleteket mutatsz mindig, mint ha most készülne, majd védésre betanulod az anyagot és akkor biztosan nem buksz le, de ennyi erővel már tényleg te magad is megírhatod. Nem olyan nehéz, mint elsőre tűnhet. Én se vagyon olyan jó a fogalmazásokban, de simán meg tudtam csinálni és jó eredménnyel. Válassz olyan témát, ami érdekel és amihez van elég forrás, majd gyűjts hozzá anyagot, készíts jegyzeteket, vázlatot és a végén tulajdonképpen csak ezeket kell összefogalmazni meg kiegészíteni a saját gondolataiddal. Ne úgy képzeld el, hogy leülsz egy üres papír elé (jó, Word elé inkább) és a semmiből írnod kell 50 oldalt. Amúgy meg ha csak a megfogalmazással van a baj, a végén odaadhatod egy ebben ügyes barátodnak, hogy olvassa át és segítsen kijavítani a nagyobb hibákat. De nem ez lesz a lényeg amúgy se, hanem a tartalma. Nem irodalmi remekművet várnak tőled.

Szerintem sokkal jobb érzés ha te magad küszködsz vele, és a végén tadamm, a siker a jutalom.

Másrészt engem a kutatás, szakirodalom keresés eljuttatott olyan világokba ahol azelőtt keveset vagy egyáltalán nem barangoltam.

Megértem a kérdezőt. Egy jó szakdolgozát elkészítéséhez tehetség kell. Lehet -nagyon jól tudja az adott témát, de nincs írói készsége, nem tudja magát kifejezni. Ez a nehéz a szakdogába. Én szoftvert készítettem. Aztán ültem, hogy mi a fenét írjak, pedig 6 hónapig dolgoztam a programon. Na meg szakirodalmat hivatkozni? Honnan? Mit? Miért? Nem használtam fel semmit, pedig kell valami, mert pontot ad, mellesleg anélkül visszadobják.

Aztan leültem saját szavaimmal legépeltem. Utána jött a javítás. Ez értelmetlen mondat, ez nem jó, ezt máshogy kéne. Görcsöltem rajta elég sok időt. A munkám 20% tudtam bemutatni, mert így is 105 oldal volt, de ha mindenen végig megyek akkor 1000 nél jártam volna.

Szóval kérdező elsőnek úgy írd meg, hogy csak Te fogod elolvasni. Ha kész vagy, majd átírod normálisba. A szinonima szótár iszonyatosan nagy segítség. Használd!