Van olyan, hogy túl késő egy hivatást kitanulni?

Szakközépiskolába jártam és nagyon sokáig tervben sem volt, hogy egyetemre menjek, de az akkori osztálytársaim 70%-a a továbbtanulás mellett döntött, így az utolsó pillanatban én is kerestem magamnak egy szakot. (Még ha nem is volt sétagalopp az elmúlt 3 év, akkor is imádtam minden percét a tanulásnak.) Idén végeztem jeles oklevéllel, de rájöttem, hogy ezzel a végzettséggel itthon nem igazán lehet boldogulni, de még megélni is alig. (Direkt nem szeretném leírni a szakot, elkerülve a megbélyegzést.)

A pandémia miatt elvesztettem az állásom, több hónap keresgéléssel a hátam mögött rádöbbentem arra, hogy "kevés vagyok" ezzel a végzettséggel. A napokban fogalmazódott meg bennem, hogy nagyon szívesen elvégezném a jogász képzést levelezőn, érdekel a terület és valamelyest kapcsolódik is az elvégzett alapképzéshez. Családom nagyrésze szakmunkás vagy érettségivel rendelkező emberek, akik nehezen fogadják el, hogy közel a 30-hoz fejezném csak be a jogi képzést, így nem kapom meg tőlük azt a lelki támogatást, amire számítottam és ez egy kicsit rosszul esik. Érveik közt szerepel, hogy nekik 30 évesen már jól menő vállalkozásuk volt. (Itt hangsúlyoznám, hogy a levelező mellett dolgozni szeretnék, nem csak egyetemistaként tengődni.)

Ti voltatok ilyen helyzetben? Esetleg tudnátok nekem tanácsot adni, hogy hogyan is kezeljem ezt a helyzetet?