Volt, aki kisgyermek mellett járt egyetemre/főiskolára? Hogy bírta mellette a tanulást? Hogy oldotta meg?

En igen, pont a gyermekágyi idoszakban volt a vizsgaidoszak, az borzaszto volt, semmit nem tudtam tanulni, pár hónapos korában nem volt gáz, akkor csak eszik-alszik, aztan ahogy nőtt, megint egyre rosszabb lett.

Nekem csak 1-1 gyakorlatom volt felevenkent heti 1* -3-4 oraban, de vizsgam tobb volt, nehez szakon.

Nem bantam meg, hogy egyetem alatt szültem, mert minden más opcio rosszabb lett volna, de ha tobb oram van, biztos nem vallalom be.

Ha csak nagyon muszaj, akkor szulj szerintem egyetem alatt.

A gyakorlatok idejen mindig mas vigyazott ra, volt, hogy ferjem szabit vett ki. Vizsgaidoszakban is szabin volt a ferjem.

2,5 éves korában allamvizsgaztam, az elso fel evben passziv voltam, anyatejes volt, nem akartam masra bizni orakra, meg nem is akartam, hogy ebbol az idoszakbol kimaradjon barmi is, foleg, hogy az elso 3 honapbol kb. semmire sem emlekszem.

9 honapos volt, amikor elkezdtem a heti 1 gyakorlstot.

A 3. szemeszter után szültem, egy évet passziváltattam.

Utána folytattam, nappal a gyerek bölcsödében volt, amít én az egyetemen, déután/este a kicsivel foglalkoztam, amíg nem került ágyba, utána tanultam, megcsináltam a beadandókat.

A legnagyobb gond az volt, hogy általában csak 5-6 órákat tudtam aludni, ami eléggé megviselt.

Nem volt egyszerü, de újabb halasztások nélkül végeztem, és nem is rossz eredménnyel.

Szerintem nem volt rossz döntés, mert mire államvizsgáztam, a nehezén túl voltam a közösségbe járás terén, és sokkal könnyebb volt munkába állni.