Lehetséges, hogy pár éven belül a magyar irodalom oktatásból kiveszik a régi, híres költőket és helyettük kortárs irodalmat kell tanulni?

Tehát már nem fognak a diákok többé József Attila, Petőfi, Ady, Radnóti, Arany stb. költőkről és verseikről tanulni, helyettük megtöltik a könyveket majd a kortárs költők és azoknak a verseik? Mert ha jobban belegondolunk, az új költőkből egyre több lesz, a régieket meg szépen mindenki elfelejti. Nekik a verseik nyelvezete is régies, tehát már nehezebb megérteni, a mai költőknek meg minden sorát tökéletesen megértjük mi, mai fiatalok.

Ez csak úgy most felmerült bennem. Én nem örülnék neki, a magyar a kedvenc tantárgyam, imádok a régi költőkről és azoknak verseikről tanulni, én pont ezért tartom olyan szépnek a régi költészetet, mert olyan szépen fejezték ki magukat, szép, jól hangzó szavakat használtak.

Amikor egy kortárs költő verseit nézzük, hát, hogy őszinte legyek az nekem egyáltalán nem tetszik. Csak leírja egyszerűen, úgy ahogy most én, hogy mit gondol. Attól meg a falra mászom, amikor még mai szlengeket is használ a versben. Szerintem ezek már egyáltalán nem azok az érzelmes, érdekes versek.

Én magyar tanár szeretnék lenni a jövőben, de nem szeretnék CSAK kortárs irodalmat tanítani. Az még oké, hogy néhányan pl. Lackfi meg a többiek,már benne vannak a tankönyvekebn, na de, hogy az egész könyv tele legyen velük...

Meg szerintem hozzá tartozik a magyar történelemhez például, hogy tanuljunk Petőfiről.

Szerintetek ez mennyi időn belül valósulhat meg, hogy róluk már egyáltalán nem is lesz szó?