Fülkés intercity vonaton lehet beszélgetni azzal, aki beül hozzám a fülkébe?

Bepróbálkozhatsz, és látni fogod hogy van-e fogadókészség a csevegésre.

Én pl. jobban szeretek ellenni magamban, olvasok vagy a telefont nyomkodom, és kicsit zavar ha végig duruzsol valaki a fülembe, de lehet hogy pont olyan valakit fogsz ki aki szívesen beszélget veled.

Lényeg hogy figyelj a másik finom jelzéseire és ne légy a terhére. Ha feldobsz egy témát de a másik passzív, esetleg válaszol de semmit nem kérdez vissza, akkor hagyd békén. Ha viszont oda-vissza megy a diskurzus, akkor megtaláltad a beszélgetőpartnered :)

ez pont olyan, mint a taxi...a sofőr próbálkozik, aztán vagy vevő az utas, vagy nem.

Nem tudhatod ki ül be a fülkébe..lehet, hogy örök barátság lesz belőle, de az is lehet, hogy otthagy..vagy rádszól.

Ha idősebb az illető, akkor tuti ő fogja indítani az "én, egyedül építettem fel az országot" c. végeláthatatlan szövegtörténet-mesélésével, szóval jobb, ha te kezdeményezed inkább.

Nőknél nem annyira célszerű, mert általában "az illető minden, de nem jó ember" a hozzáállásuk a dolgokhoz...

Ennek semmi köze sincs a vonathoz. Sem termeshez, sem fülkéshez.

Egyszerű társaslét. Bárhol, ha van fogadókészség a csevegésre, ott megy a dolog. Ha a másik meg nem annyira vevő rá, akkor nincs. Ugyanez igaz a kívülállókra.

Nem bántásként, de én személy szerint kimondottan utálom, ha az utastársam kényszeresen beszélgető partnernek néz.

Természetesen más, ha megkérdezi, hol kell leszállni, mennyi az idő, stb, de nem tudom miből gondolja, hogy én hosszasan beszélgetni szeretnék vele, bármiről, csak mert ő unatkozik.

Bár alapból olyan vagyok, hogy az úton szeretek olvasni, gondolkodni, agyalni problémákon (napi teendők, valamit hogyan oldjak meg, stb.) és nézni a tájat (!) akkor is, ha már 1000x láttam.

Ebben kimondottan zavar, ha valaki kényszert érez arra, hogy velem beszélgessen.

Valaki említette a Taxisokat:

Nemrég Madridból jöttem haza, és a Taxisofőr ugyan nagyon udvarias volt, de szintén mindenáron beszélgetni akart. Ráadásul olyan témában amiről nekem merőben más a véleményem, de nyilván nem kívántam emgbántani azzal, hogy tudtára adom. Ez rendkívül terhes volt nekem, úgy, hogy hajnali 4-kor keltem, és a gép éjfél után szállt le, így cseppet fáradt is voltam már... (Témája az volt, hogy mennyire nem éri meg taxisnak lenni, mennyire kevés az utas, és mennyire sok az adó. És semmi sem olyan már mint régen. De nem akartam megbántani azzal, h megkérdezem: akkor miért csinálja, ha ennyire nem éri meg?)