Egy mozdonynak tolni vagy húzni könnyebb a kocsikat?

Gyakorlatilag azonosnak látszhatna a két eset. De érzékeny műszerekkel vizsgálva azt kapnánk hogy tolni kedvezőtlenebb a kocsikat. Mert főleg induláskor kihajlási igénybevételnek vannak kitéve a kocsik alvázai, ami energiát emészt fel.

( Kihajlás – Wikipédia [link] )

Biztos vagy ebben? Mert én nem.

A kihajlási erő felmerül ugyan, de amint a gyorsulás kisebb mértékű lesz, vagyis a vonat felgyorsul, az alakváltozás megszűnik, az alak visszaáll alaphelyzetbe. Tehát gyakorlatilag a kihajlásra elhasznált erő csak eltárolódik, mint egy rugóerő, de nem veszik el a kocsitovábbítás számára.

Minden menet közbeni kisebb pozitív gyorsulást egy gyakorlatilag ugyanakkora negatív gyorsulás (lassulás) követ. A pályaadottságok függvényében egyenetlen lesz az erőszükséglet, még még pár métereken is lehet egy nagyon-nagyon kicsi (elméleti) különbség, így hol plusz erőt emészt fel a kihajlás, hogy pedig ezt visszakapjuk. (Oké, persze, a szerkezet ennek következtében beálló melegedése elveszett energia, de ez kb. annyit számít, mint ha egy lepkét elgázol a vonat.)

Na akkor újra, mert a nagy igyekezetben elírtam:

"akkor biztosan tapasztaltad már, hogy húzni sokkal KÖNNYEBB" akart lenni. :)

Tessék, kikerestem neked, 9.-es tananyag:

[link]

"Ha az erő iránya az elmozdulás irányával α szöget zár be, akkor a definíció szerint F*s*cosα"

Ezek után képzeld el, hogy nem egyenes talajon merre mutat az erő tolásnál és húzásnál, szerintem rá fogsz jönni, hogy melyik a könnyebb.

# 4

Kevered a szezont a fazonnal. Ebből is látni, hogy te még nem sok sóderrel megrakott talicskát toltál meg húztál, mert azt bármelyik gyakorlott ember megmondja neked, hogy tolni könnyebb.

Igaz, hogy az egésznek az odébbmozdítására szükséges erő kisebb húzásnál, de nagyon erősen kell szorítanunk a fogantyút, különben a talaj (aljzat) egyenetlenségeiből adódóan kicsúszik a kezünkből az ugrálás következtében, és kormányozni sem tudunk, ha nem látjuk, merre megy pontosan a kerék.

Ha nem hiszed, nézd meg bármelyik építkezésen, hogy senki nem húzza a talicskát. És nem azért, mert hülye, hanem mert gyakorlati fizikai ismeretekkel rendelkezik, nem fizikakönyvből tanult talicskát kezelni.

Én a magam tapasztalatából mondom, hogy ha nem asztallapsimaságú az aljzat, akkor húzni kizárólag lejtőn lefelé, egyenes vonalban érdemes, vízszintes vagy emelkedő részen tolni sokkal könnyebb.

És hogy miért kevered a szezont meg a fazont:

A talicskánál ugye a húzóerő/tolóerő szöget zár be a talajjal, így az erő nagysága az iránytól függ. A vonatnál ez az erő mindkét esetben vízszintes, azaz az alfa szög nulla, cos 0 pedig 1, azaz a számítás szempontjából lényegtelen.

Nyilván mindkét esetben vannak egyenetlenségek, de ezek gyakorlatilag kiegyenlítik egymást.

#9: Akkor nézd meg a linkemet és a hozzá tartozó feladatsort is:

[link]

Ajánlom figyelmedbe a 2. kérdést...

A fizika egzakt tudomány, ha elméletben az jön ki, hogy könnyebb húzni a talicskát, akkor a gyakorlatban is úgy van. Ha nem így lenne (és nyilván leellenőriztük, hogy biztosan jól számoltunk), akkor az ellentmondáshoz vezetne, ellentmondásból pedig bármi következhet. Én értem hogy a gyakorlatban lendületből feltolják a talicskát a munkásemberek, de attól még húzni igenis könnyebb, csak nem praktikus.