A vasúton mit jelent a szalasztás és a menesztés szó? Valamint a zónázo vonat ah milyen?

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozlekedes__tomegkozlekedes__..

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozlekedes__tomegkozlekedes__..

Szalasztás: más néven gurítás, kocsik szabadon futni hagyása mozdony nélkül. Vonatrendezésnél használt módszer, a végén elektromágneses fékek vagy saruk állítják meg a kocsit vagy kocsikat.

Menesztés: vonat felhatalmazása az állomásról vagy jelzőtől való indulásra.

A személyvonatnak 3 altípusa van:

- személyvonat: mindenhol megáll

- gyorsított: csak a nagyobb állomásokon áll meg

- zónázó: Az előző kettő keveréke, az útvonal egyik részén gyorsítottként, a másik részén személyként működik.

https://www.youtube.com/watch?v=Qhxg8iGzTMQ

1:46-tól végig :)

Ez a szalasztás :D Nem is tudtam, hogy ilyen nagyban működik, azt hittem csak ritka esetben alkalmazzák sutyiban

2:33-tól látható pár másodpercre a vágányfék (az átjáró után), ami lelassítja a gurítódombról érkező vonatokat.

(Tavasszal személyesen is láttam ilyent, a váltók egy pillanat alatt átvágódtak, nem úgy, mint a normál váltók.)

A menesztés a vonat indításának engedélyezése. Jelenleg hivatalos neve "felhívás az indításra.

A zónázó vonat olyan - jellemzően elővárosi forgalomban közlekedő - személyszállító vonat, mely egy meghatározott állomásig - a zónahatárig - nem (vagy csak néhány helyen) áll meg, a zónahatár után pedig (csaknem) minden állomáson ég megállóhelyen megáll.

Szalasztás: a kocsirendezés egyik formája. Részletesen lásd lentebb.

A kocsirendezés során szükséges mozgásokat több csoportra oszthatjuk, ezek közül a legtöbb a síktolatás kategóriába esik.

A legbiztonságosabb, egyben leglassabb módszer a bejárásos tolatás. Ekkor a mozdony a rendezendő kocsikat a kijelölt vágányra behúzza/betolja, ott azokat leakasztják, majd a maradék kocsicsoportokkal átáll a következő vágányra, ahol az ottmaradó kocsikat ismételten leakasztják, és így tovább. Ez igencsak időigényes művelet.

------

Megállásos szalasztásról akkor beszélünk, ha a kíhúzóvágányra (vagy vonali vágányra) kihúzott kocsisorról leakasztott első kocsit/kocsicsoportot a mozdonyon maradó vonatrész felgyorsításával majd megállításával ellökik. Ha a szalasztott kocsik megfelelő távolságba kerültek, el lehet lökni az újabb kocsicsoportot. Duplázásnak nevezzük, ha a fenti módon egyszerre két kocsicsoportot löknek el, majd a hátsót kézifékkel lelassítva a két kocsicsoport között a váltóállításhoz elegendő időt hagynak.

A munkát gyorsítja az un. megállás nélküli szalasztás. Ennek során két lökés között a mozdony (a rajta maradt kocsikkal) nem áll meg, hanem lépésnél kisebb tempóra lassít. Ekkor a leakasztást kiakasztó rúddal végzik. Különös odafigyelést igényel, hogy az egymás utáni lökéseset egyre csökkenő sebességgel kell elvégezni.

Ha a szalasztásra rendelkezésre álló vágányhossz (vagy megállás nélküli szalasztásnál a sebesség) "elfogy", a megmaradt szerelvényt vissza kell húzni a kihúzóvágányra és a munkafolyamatot újra kell kezdeni.

Szalasztás max. 2,5 ezrelék lejtésű pályán végezhető.

------

Legalább 3 ezrelékes lejtésű kihúzóvágányon lehet hozzáfogni a visszatolás közbeni csurgatáshoz. Ekkor a szerelvényt kihúzzák egy min. 3 ezrelék emelkedésű vágányszakaszra. Megállás után leakasztanak egy kocsicsoportot, majd elkezdik 5 km/h sebességgel visszatolni a szerelvényt. Ha a leakasztott kocsik a szerelvénytől elválnak, lassítani kell a következő kocsicsoport leakasztásához szükséges sebességre. Ez a leakasztás akkor történhet meg, ha az előző kocsicsoport után elegendő idő van a váltóállításra. Ha "elfogy a hely", a szerelvényt ismét vissza kell húzni a kihúzóvágányon, a csurgatáshoz szükséges távolságra.

Ha a kihúzóvágány legalább 5 ezrelékes meredekségű, eredményesen lehet alkalmazni a kihúzás közbeni csurgatást. Ekkor a kb. 15 km/h sebességgel az emelkedő pályarészre kihúzott szerelvényt a megfelelő helyen lépés tempóra megfékezik (eekor az ütközők a fékezés hatására összenyomódnak) és az utolsó kocsit/kocsicsoportot leakasztják. Miközben a mozdony (a rajta maradt kocsikkal) újra gyorsítani kezd, a leakasztott kocsik a gravitáció és az ütköző ruóerejének köszönhetően megáll és visszagurul az időközben beállított, számára kijelölt vágányra. Ha a kocsik egy váltóállításnyi időre eltávolodtak, leakasztható a következő kocsicsoport.

------

Az síktolatás egyik leglátványosabb, egyben legkockázatosabb (és ezért ma már javarészt tiltott) módszere az angolozás. Ennek során a húzott szerelvényt a váltó előtt menet közben szétakasztják, a mozdony a rajta maradt kocsikkal felgyorsít, áthaladásuk után a váltót átállítják, amin keresztül a leakasztott kocsik behaladnak a részükre kijelölt vágányra.

------

A leghatékonyabb kocsirendezési módszer eléréséhez el kell szakadni a síktolatástól.

A gurítás során a legalább 50 ezrelék lejtőésű vágányzatra (általában erre a célra kiépített gurítódombra) felhúzott/feltolt szerelvényt szétakasztással kocsicsoportokra bontják és elkezdik tolni a lejtős szakasz felé. A domb tetején átbillenve a kocsik legurulnak a részükre kijelölt vágányok felé. Különösen nagy odafigyelést igényel a sebesség megválasztása, hogy gurított kocsicsoportok között elég időnek kell lenni a váltók állításához.