A vonatok az átlagnál döntöttebb nagyobb ívű kanyarokban hogyhogy nem dőlnek az oldalukra?

Nem is dönthetik meg jobban, minthogy egy álló vonat leborulna. Ki van az számolva.

Még ha középen is lenne az a súlypont, akkor is kéne vagy 45 fok, hogy az oldalára tudjon dőlni, nem? Amúgy a kocsi súlyát például az a picike forgóváz adja, a hatalmas kocsiszekrény (utastér) kis túlzással üres levegő.

(Egyszer régen olvastam, hogy két pontosan ugyanolyan vagon, és az egyik 4 tonnával nehezebb volt. Csak mert szélesebb nyomtávú forgóváz volt alatta. Gondolná az ember, ugyan, egy arasszal hosszabb a tengely, azt jó napot. Mi az, húsz kiló vas? Nem, 4 tonna különbség! És azt se mondhatod, hogy az egyikből nem sajnálták a vasat, mert ugyanannak a gyárnak a forgóváza volt az is.)

Az tény, hogy elvannak túlozva a bedöntések, egykor úgy tervezték, hogy majd 60-nal megy ott is a vonat, és akkor nem lenne zavaró, azaz észre se vennéd. Ma egy lerohadt mellékvonalon jó, ha egyenesben lehet menni 40-nel, nemhogy kanyarban, az állomások előtti kanyarban meg tipikusan kint várakoztatják a vonatot tízperceket.