Át kellene adni a helyet iskolás gyereknek?
Sziasztok!
Az elmúlt egy-két évben tapasztalom azt a saját bőrömön, hogy valamiért "elvárás" lett az, hogy iskoláskorú gyerekeknek (7-10 év között) át kellene adnom a helyemet a tömegközlekedésen, legalábbis a szülők véleménye szerint. Félre ne értsetek, nem nekem áll feljebb, az esetek nagyon kevés százalékában ülök le, ha mégis, átadom a helyem időseknek, várandós nőknek, kisbabásoknak vagy kisgyerekeseknek, és annak, akin látszik, hogy nincs jól stb. Szóval nem érzem magam érzéketlennek egyáltalán.
De iskolás gyerekeknek? Nekem se adta át soha senki a helyét, amikor ebben a korban tömegközlekedtem...
Azért merült fel bennem a kérdés, mert múltkor konkrétan az történt, hogy a kislány (8-9 körüli lehetett) hisztizni kezdett az édesanyjának, hogy a tömött buszon nem jutott neki ülőhely. Pont mellettem álltak, és anyuka rámnézett vasvilla pillantással, majd a gyerekhez fordulva megjegyezte, hogy "remélem, ha majd te is ilyen nagy leszel, átadod majd a helyed másoknak", nyilván rám utalva...
Ha megkér, természetesen átadtam volna, de bennem nincs meg az, hogy ekkora gyerek láttán egyből felpattanjak. És a fent leírt nem egyedi eset, ha nem is ilyen konkrét beszólással találkoztam, éreztették velem, hogy nem helyesen cselekszem. Nem vitát szeretnék szítani, csak a véleményetek érdekel... ti át szoktátok adni a helyeteket ilyen esetben?
21 vagyok egyébként, ezek a tapasztalatok budapesti tömegközlekedésre vonatkoznak.
Köszi a válaszokat, az igazság az, hogy már kezdtem nagyon érzéketlennek érezni magam, meg hogy velem van a baj... Az esetek 90%-ban már inkább tényleg le sem ülök, másoknak fontosabb az ülőhely, mint nekem.
Kicsi gyereknek általában átadom (pl. óvodáskorúaknak), de ez a múltkori eset nagyon meglepett. Én is rengeteget tömegközlekedtem anyukámmal alsós koromban, nagy táskával, de csak akkor ültünk, ha volt hely, senki nem ugrott fel nekem.
ne legyen lelkiismeret furdalásod! Kb 1 hete hisztizett egy fiatal, hogy milyen fáradt, és nem volt képes átadni senki az ülőhelyét!
Átléptem jócskán a 60 évemet! Sokat változott a világ! Nem, v nagyon ritkán járok tömegközlekedéssel, de látom, és tapasztalom. Sajnos azok a fiatalok akik ezt olvassák, tuti lepontoznak, talán még le is anyáznak! Sajnos az igazság fáj...
Én akinek átadom a helyemet (én sem gyakran szoktam leülni):
- 65 év felettiek
- 6 év alattiak
- sérültek, betegek
- akinek sok cucca van (ha nekem nincs sok)
- aki megkér (normális hangnemben)
Szóval szerintem sem veled van a baj.
Az a gyerek dolgozik egy nap annyit, hogy alig áll a lábán? Nyílván nem. Akkor mire fel járna Neki a hely?
Egyébként az anyuka sem dolgozhat sokat ha ráér ilyennel foglalkozni...
"Azért merült fel bennem a kérdés, mert múltkor konkrétan az történt, hogy a kislány (8-9 körüli lehetett) hisztizni kezdett az édesanyjának, hogy a tömött buszon nem jutott neki ülőhely. Pont mellettem álltak, és anyuka rámnézett vasvilla pillantással, majd a gyerekhez fordulva megjegyezte, hogy "remélem, ha majd te is ilyen nagy leszel, átadod majd a helyed másoknak", nyilván rám utalva...
"
Tudálékos, hisztériás városi anyuka, elég szomorú, hogy hisztire tanítja a saját gyerekét is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!