Lányok dörgölőztek már nektek a zsúfolt buszon vagy villamoson? Lent

Férfiként mondom, hogy száradjon le az ilyennek a keze!

Én is régen voltam nővel, de eszembe nem jut ilyet csinálni!!!

Jó ötlet amit mondtak, hogy azonnal hangosan rászólsz, hogy a többi utas is hallja, hátha ha te nem is, de valaki az utasok közül lever neki egyet!

Sziasztok!

Egy ideje terveztem ezt a bejegyzést megírni, de csak most sikerült magam rávenni. Már régóta furdal a lelkiismeret és az itteni bejegyzéseket olvasva végképp szükségesnek láttam, hogy én is írjak ide. Térjünk egyből a lényegre. 2010 nyara, akkor töltöttem a 14-et, a családdal a tengerparton nyaraltunk. Az egész nyaralás alatt szorongtam, akkor még nem igazán tudtam mit jelent ez, de sajnos elég gyakran előfordult velem akkoriban, mindig is szorongó típus voltam. Nem igazán értettem az egészet, már régóta vártam a nyaralást és még is valami fojtogató érzés meggátolta, hogy jól érezhessem magam. Utolsó napok egyikén, feltűnt, hogy ha a lányokat nézem és izgalomba jövök, akkor a szorongás is elmúlik, sétálgattam a strandon néztem a lányokat, de egy idő után le is tapiztam őket. Nem hosszasan, nm erőszakoskodtam csak megérintettem őket és sétáltam is tovább, ahogy egyre izgatottabb lettem már a szorongás emléke is elmúlt, így folytatni akartam. Összességében kb. 6-7 lányt tapiztam így le. Többnyire velem egykorúakat, de pár fiatalabbat is olyan 11-12 éveseket. Emlékszem egyikük teljesen kiborult, látszott rosszul viselte, én gyorsan tovább siettem, amikor visszanéztem már bátyjával beszélgetett és engem néztek. Azóta is avval nyugtatgatom magam, hogy ő legalább biztos meg tudta beszélni a dolgot valakivel. Aznap este nem tudtam aludni, bűntudatom volt az egész miatt, de aztán elfelejtődött számomra az egész. Először 3 évvel rá, amikor ugyan oda mentünk nyaralni jutott újra eszembe. Akkor már nem tudtam egykönnyen túllépni rajta, akkor tudatosult bennem, hogy habár egyáltalán nem állt szándékomban, megbántottam/bántottam másokat, de csak most 20 éves fejjel értettem meg, hogy milyen lelki sérüléseket okozhattam ezzel másoknak. Ez az óta is nagyon zavar, ezt már nem tudom többet jóvátenni. Azóta teljesen megváltoztam, 4 éve vagyok együtt barátnőmmel, akibe szerelmes vagyok, az ismerőseim kedves pozitív embernek ismernek, ezért esik nehezemre elfogadnom, hogy ilyet tettem. LÁYNOK, hogy ha veletek ilyen történik az természetesen teljesen elfogadhatatlan és lépjetek fel határozottan ez ellen, ha ez nem segít, akkor pedig feltétlen kérjetek segítséget valakitől. Viszont ha már megtörtént a dolog ez segíthet a feldolgozásban, hogy nem minden fiú, aki ilyet tesz egy szörnyeteg, többségük csak zavarodott, túl tengnek bennük a hormonok és nem gondolják végig mit csinálnak, illetve ,hogy ez milyen hatással van másokra. Szóval próbáljatok túllépni a dolgon és ne veszítsétek el örökre a bizalmatokat a másik nem iránt. (Ez a történetet fiataloknak szól és olyan esetekben amikor az elkövető velük egykorú vagy csak 1-2 évvel idősebb náluk)