A síneket hogyan rögzítik a talajhoz?

Meglepően stabilan tartják, azt gondolná az ember hogy nagy taplfák lehetnek ott mélyre ásva és csak a tetejükből látszik valami, de nem. Egyszer árvíz után láttam egy sínpárt ami alól eltűnt minden. Helyenként az eredeti töltésen, helyenként pedig a levegőben tekergett mint egy felnagyított DNS lánc.

Gondolom a töltsést is komolyan előkészítik, nem csak odalapátolnak egy kis homokot, majd rá a kő és keresztbe beton, majd a sín, aztán hadd szóljon. Hosszú évekig komoly forgalmat kibír.

https://www.youtube.com/watch?v=N7i18d0M2zw

Itt épp cserélik a töltést.

Röviden: meglepő, de nem kell rögzíteni, a pálya saját súlya tartja egy helyben a vasutat.

Hosszabban:

A vasút építésekor a talajról először eltávolítják a legfelső, kb. 50 cm-es humuszréteget, majd erre rétegenkénti tömörítéssel hordják rá az alépítményt (töltést), ennek az oldalát aztán később általában befüvesítik, de ez most annyira nem lényeges. Az így tömörített alépítményre kerül rá egy védőréteg (általában homokos kavics - közismertebb nevén sóder - és dolomitmurva keveréke), ezt is rétegenként jó alaposan megtömörítik. Erre kerül rá a felépítmény, ami áll egy (a pályára tervezett terheléstől függően) kb. 30 cm-es bazalt vagy andezit zúzottkő rétegből, ezt hívják alsó ágyazatnak. Ezt is megtömörítik jó alaposan, majd erre az alsó ágyazatra osztják le az aljakat (betonaljak vagy talpfák), majd ezekhez hozzáerősítik a síneket. Másik megoldás, hogy a vágánymezőket (kb. 20-24 m-es vágánydarabok) előre összeszerelik egy telepen, majd a megfelelő szerelvénnyel a helyszínre szállítják és egy speciális daruval egymás mögé helyezik ezeket, mintha csak az otthoni villanyvasutat építenénk. Ha ez készen van, akkor jön egy következő adag zúzottkő, amit vasúti kocsiból szórnak a még félkész vágányra, ezt utána szépen elrendezik, és egy ún. aláverőgéppel szintre emelik, kiirányítják (magyarul kiegyenesítik az ökörhugyozást, mivel az alsó ágyazat általában egyenetlen), eközben pedig a kiemelt vágány alá a gép betömöríti az előzőleg odaszórt zúzottkövet. Az aljak között és az aljvégeknél az azt körülvevő követ pedig végül egy aljköz- és ágyazatszél-tömörítő géppel még egyszer megtömörítik, és gyakorlatilag kész a vasúti pálya.

Ha van még kérdésed, nyugodtan írj, akár privátban is, ez a szakmám :)

Ezt is kiszámoljuk! :)

- 1 db betonalj: kb. 200 kg (a talpfa egy kicsit könnyebb)

- 1 m sín: típustól függően 48, 54 vagy 60 kg.

- sínleerősítő szerek (csavarok, alátétlemez stb.) típustól függően 10-20 kg/alj

A betonaljak egymástól általában 60 cm-re vannak, így egy 24 m-es mezőben pontosan 40 db kell belőle. Vegyünk egy 54 kg/fm rendszerű, GEO sínleerősítéssel rendelkező vágánymezőt, LM betonaljakkal (épp az elmúlt hetekben szereltünk össze ilyeneket):

Sín: 2×24×54,43=2612 kg

Betonalj: 40×236=9440 kg

Sínleerősítés: 40×20=800 kg

Azaz összesen: 12852 kg, azaz majdnem 13 tonna. Elvileg simán fel lehet emelni daruval, csak az a nem mindegy, hogy a szomszédos vágánymezőkkel össze van-e hevederezve (vagy esetleg össze van hegesztve, ahogy az a legtöbb hazai fővonalon már sztenderdnek számít). Akkor már nem igazán lehet "csak úgy" föltépni.

Itt egy jó kis oktatóvideó a Platov darus vágányfektetésről (Angyalföld elágazás és Angyalföld között most épp ilyennel dolgozunk): https://www.youtube.com/watch?v=OpOwAheO6JA