Miért nem egyforma mélységben épültek a metróvonalak?

Kicsit messziről indul a leírás, de a lényeg kiderül belőle:

2-es metró:

"Budapest legrégibb kőzetei a triász korban keletkeztek. Ekkor a várost és az ország területét nagyrészben tenger borította. A későbbi földmozgások, az erózió, a tenger időszakos visszahúzódásai, majd ismételt előnyomulásai különböző üledékek felhalmozódását idézte elő.

Tengeri lerakódás képződménye pl. a Gellért-hegy, amely nagyrészt dolomitból áll. A Duna vonalában az orogenetikus (hegységképző) mozgások következtében egy hatalmas törésvonal húzódik, így ugyanez a dolomitréteg a pesti oldalon a Városligetnél 800 m mélységben található meg.

A metróalagutak ennél fiatalabb korú kőzetekben fekszenek.

A kelet-nyugati vonalon a legidősebb az eocén korú budai márga, ami 50-60 millió évvel ezelőtt keletkezett. Az alagutak a Vérmező alatt és a déli pályaudvari mélyállomásnál helyezkednek el ebben a kőzetben. Ez is tengeri lerakódás képzédménye. A márgában nagy mennyiségű víz jelentkezik, ami karsztvíz eredetű. A karsztvíz a mészkőhegységek repedéseit és a koldott mészkő üregeit kitöltő víz.

A Vérmező után a Batthyány és Kossuth téren keresztül az Astoriáig az alagutak a mintegy 30-40 millió éves oligocén korú „kiscelli” agyagban fekszenek. Ez is tengeri lerakódás következménye. Ez a talajréteg kedvező az alagútépítésre. Helyenként meszes márga- és homokos talajok is előfordulnak. Néhány helyen metánszivárgást is észleltek (Batthyány tér közelében).

A beékelődött meszes rétegeket csak robbantással lehetett fejteni, ami nehézségeket okozott a pajzsod alagútépítésnél. Az Astoria után a Blaha Lujza és Baross téren át a mélyvezetésű szakasz végéig az alagút miocén korú, mintegy 15-30 millió éves agyagrétegben halad. A tenger ebben a korban ismét előrenyomult. Az üledékekben homokerek találhatók, ami a tenger partközeli eredetére utal. Vulkáni tufa- és tufirétegek is előfordulnak. A tenger gyakori partingadozásai miatt sekélyvízi laguna és mocsári eredetű üledékek váltják egymást. Az éghajlat ebben az időszakban szubtrópusi volt, így a kőzetben az arra jellemző állatmaradványok találhatók meg. Ez az agyag kevésbé vízzáró és kevésbé állékony. Az építést csak levegőtúlnyomás védelmében lehetett végrehajtani. Így sikerült a talajvizeket távoltartani.

Egyes helyenen, így pl. a Blaha Lujza tér környékén az Ős-Duna maradványai voltak megtalálhatók 25-30 m mélységben. Itt igen változó homokos rétegek szakítják meg az agyagrétegeket, folyós homok- és iszaprétegek fordulnak elő. "

3-as metró:

"Az észak-déli vonalon a Nyugati tértől a Deák Ferenc téren át a Kecskeméti utcáig az alagút kiscelli agyagban fekszik. Innen a Nagyvárad térig miocén korú réteg fordul elő. Az Üllői úton a Könyves Kálmán körúttól kezdve a burkolat alatti alagút pannon korú rétegben halad. Ez igen sűrűn változó agyag- és homokrétegek egymásutánjából áll. Ebben a korban a tenger beltengerré, majd későtt tóvá, mocsárrá alakult át, és a terület kiemelkedett.

A talajvízviszonyokkal kapcsolatban megállapítható, hogy Pesten a talajvíz kelet felől áramlik a Duna felé. A pesti oldalon egy 12-15 m vastag pleisztocán korú homokos kavics rétegben tározódik a talajvíz. A budai oldalon a keskeny Duna-parti sáv kivételével víztároló téregek nincsenek, így ott lényegében kisebb a talajvíz utánpótlása. A pleisztocén korú homokos kavicsréteg kb. 1 millió évvel ezelőtt az Ős-Duna hordalékából keletkezett és rakódott rá a korábbi agyagrétegekre. A Nyugati tértől észak felé az észak-déli vonal kéreg alatti szakasza ebben a vizes talajrétegben épült.

A Budapesten talált kőzeteknek és talajoknak igen változóak a szilárdsági tulajdonságaik. Nagy szilárdságot mutatnak a parokként megjelenő homokkövek, mészkövek, amelyek sokszor csak robbantással fejthetők. Valamivel kisebb a mszmárga és agyagmárga típusú kőzetek keménysége. Kevésbé szilárd az agyag és az iszapos agyag. Összehasonlításul az agyag szilárdsága száraz állapotban minőségtől is függően a tégla és vályog törőszilárdsága között van. A szemcsés (homok, homokos kavics stb.) kőzetrétegekben azonban mélyvezetés esetén nyomás alatti víz jelenlétével is számolni kellett. Különösen veszélyesek az egyforma nagyságú, vízzel telített finom homoktalajok.

Nyomás alatti víz esetében a talajok folyadékszerűen (folyós homok) hatolnak be az épülő alagútba, ami az építkezés szempontjából nagy veszélyt jelent."

forrás: metros.hu

Ez az egyik fele, a mélymetró. A másik fele, hogy a kéreg alatti szakaszok ott épültek, ahol erre megvolt a hely. Jellemzően a külvárosba vezető sugárutak mentén. Ott nem volt értelme mélyen vezetni az alagutat.

3. válaszoló:

Nem tudom, hogy igaz-e, amit írsz, hogy lejtenie kell az alagútnak, de az biztos, hogy az akár pár tized százalék nagyon nem stimmel. A víz lefolyásához szoktak 2%-os lejtőt kialakítani, biztos hogy egy pár tized százalékos lejtőn nem indulna el a metró.