A távolsági bérletek hogyan érvényesek?

M Á V :

„3.1.6.

Érvényességi terület

A bérletre a vasúti társaság a megrendelő kívánságának megfelelő viszonylatot ráírja. A jegy ezen a viszonylaton belül olyan útvonalon át érvényes, amelynek távolsága nem hosszabb, mint a jegyen feltüntetett kilométer-távolság.

A viszonylat nélküli bérlet kiadását a MÁV-START Ügyfélszolgálati Központja engedélyezheti. A viszonylat nélküli bérletet a vasúti társaság „B” megjelöléssel látja el.”

[link]

V O L Á N :

„Tudnivalók a teljes árú bérletekről helyközi (elővárosi, regionális és országos) autóbusz közlekedésben”

„Helyközi bérlet az utas által meghatározott viszonylatra váltható meg. A megadott viszonylaton belül a bérlet az érvényességi idején belül korlátozás nélkül használható. Más viszonylatban történő utazásra érvénytelen.

Az utazási viszonylatot nem tartalmazó bérlethez VOLÁN pénztárban kiállított fényképes bérletigazolvány szükséges. A bérletigazolvány a kiállítást követő 10-ik év december 31-ig érvényes.

A bérletszelvényre a bérletigazolvány számát, vagy a személyazonosításra szolgáló egyéb igazolvány (személyazonossági igazolvány, útlevél) számát fel kell tüntetni. A kitöltetlen bérletszelvény utazásra érvénytelen.”

[link]

Más, fiktív példával:

Van T település; tőle keleti irányban, 28 km-e: K település van; tőle nyugati irányban, 26 km-re NY település található.

Ha T-ből, 30 km-es bérlettel, bármerre lehetne utazni, akkor a K és NY közti 54 km-es szakaszon is lehetne - például, T-ben való átszállással - közlekedni a bérlettel. Pedig, az 54 km-hez szükséges bérlet ára kb. kétszerese a 30 km-esének.

Ezért kötik viszonylathoz: adott 2 megálló, illetve állomás között használható. (Persze, a 2 megálló, illetve, állomás között is, bármelyiken, fel-, illetve le lehet szállni vele.)